Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

jelent, a lituus trombitát, a fides lantra, esetleg hegedűre utalhat.) „A szólamok részben kézzel írottak, részben nyomtatottak (Partes partim scriptae, partim impressae.)"

70 Az orgona is feltehetően ekkoriban készült, mert 1759-ben már a hangszer javításáról írtak („Orgánum correctum").

71 Ugyanakkor a hangszerállomány Ippoli főtisztelendő jóvoltából két tubával és kettős fidesszel gyarapodott. A Família Domus-ok megőrizték a karvezetők, a zenéért felelős atyák nevét is. 1754-ben P. Ferdinandus Rusiczka a Promotor Musicae.

72 1761— 62-ben még mindig Ruzicska Ferdinánd a zenetanár. Latin „címe" szerint: „Praefectus Chori, et Mgr [magister] Musica". A következő évben, 1763-ban P. Emericus Neogradi [Nógrádi Imre] a kórus elöljárója (Praefectus Chori). 1764—68. között ugyanezt a tisztet P. Casimirius Militzky [Militzky Kázmér] töltötte be. Ezután néhány évből nincs adatunk; legközelebb csak 1773-ban nevezik meg a Regers Chori-t, P. Paulus Lihant [Lihán Pál], aki még 1774-ben is vezette a kórust. A következő két évben megint nem jegyezték fel a zenész atyák nevét. 1776. április 7-én azonban Orosz Zsigmond rendi tartományfőnök továbbított egy levelet, amelyben az erdélyi kancellár kéri, hogy a kolozsvári Akadémiára küldjenek három hitszónokot, akik közül az egyik magyar, a másik német nyelven legyen kiváló, „s melléjük harmadikként mind magyarul, mind németül tudó személyt, akiknek feladata lesz az akadémiai templom igazgatása, a kórus felügyelete, ünnepeken magyar nyelvű hitszónoklat [.. .]"

73 Feltételezhető, hogy a kórus szakmai felügyeletére is alkalmas személyt kerestek Kolozsvárra. Hogy Kecskeméten találtak-e ilyet, forrásaink nem árulják el. A következő Director Chori, akinek nevét ismerjük Pr. Urbánus Korecz [Korecz Márton], aki 1777-től két éven át bizonyosan, de talán egészen 81-ig ellátta a karvezetői tisztet. Az ő feladata volt a könyvtár kezelése is. 1779-től csak ebben a minőségében jegyezték fel nevét. Jelentős alakja lehetett a pap-tanárok testületének, mert 1785-től ő volt az igazgató, a „Director Localis Gymnasii". (Feltételezhetjük, hogy részt vett a bizonyára itt is bemutatott iskoladrámák színpadraállításában, ugyanis 1776-tól az iskoladrámáiról ismert Kácsor Keresztély volt a piarista gimnázium rektora.) Nem tudni mi volt az oka, mindenesetre a század utolsó évtizedéig visszaesett a zenei élet színvonala a piarista rendházban és iskolában. Erre enged 70 Uo. 64—65.0. 71 Piarista H. D. 1758—1804. 72. o. 72 História Domus 1714-től. 77. o. 73 Piarista H. D. 1758—1804. „[...] cui administratis Templi Academici, et inspectio chori." 140—141. o.