Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez
a mulasztó diákot megfenyítették, vagy részesedését arányosan csökkentették. 1825. november 3-án Detsi Károly állt a fegyelmi bizottság elé, s mert „az Ecclesiai és Oskolai Szóigálatokat majd két Hónapig elmulatván, Divisioja egy negyed részének elvesztésére büntettetett." 28 Az 1837—38-as tanévben azokat, akik „halottat mulattak" vagyis a temetési éneklést elmulasztották, ugyanúgy felelősségre vonták, mint azokat a tanulókat, akik kávéházba mentek. Az új meg új kollégiumi törvények, rendszabályok sok esetben csak a hagyományok megerősítésére születtek meg. A már idézett 1839-i kollégiumi regula 18. pontja kimondta, hogy „A szükséges könyveket, melyek közé számíttatik az énekes, — a temetéshez járókra nézve pedig a' halottas könyv is — megszerezni szükséges lesz mit ha valaki nem tellyesitne, saját költségére fog 'soltárral elláttatni." Hogy e könyvek beszerzése a diákokra nézve kötelező volt régtől fogva, azt Karátsony István 1752. jan. 18-i feljegyzése is bizonyítja. Karátsony a „korán árvaságra maradott Gerek György" gyámjaként írta össze a fiú megholtakor a tíz évi gondviselés költségeit (a temetési költségeket már a megfelelő helyen idéztük). A számvetés szerint a következő könyvei voltak a gyereknek: „Edgy Halottas Könyv 24xr Edgy fél Sóltár Márj 2. idest 34 xr Edgy Egész Sóltár Márj.5. idest lFkr 25 xr 29 ." Jelentősebb egyházi személyek elhalálozásakor feltehető, hogy a szokásosnál ünnepélyesebb keretek között folyt le a gyászszertartás. Erre enged következtetni egy 1821-ből fennmaradt viszonylag részletes feljegyzés, amely a református egyház világi kurátorának emlékére rendezett istentiszteletről ad hírt. „Ugyan ezen Oskolai Esztendő Martiusának 25 dike volt Oskolánkra nézve a' gyaszszal borított nap, mellyen méltó könnyekkel siratható nagy Meczénássát, Néhai Gróf Teleki László ő Nagyságát el vesztette: kinek midőn Május 8 dikán a' Ketskeméti Templomban szomorú Halotti pompa tartatnék, az itt lévő Músák, következő Verseket mondottak el Harmoniás énekléssel, a' Megditsőült eránt való háládatos érzéseik között: 28 Réf. Kt. D. 3. Jegyzőkönyv, 18. o. 29 BKmL. Végrendeletek, I.
