Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez
Szabó István sajátkezű végrendeletének keltezése „1697. 8. Maji". „VIII. Tiszt. Szalontai Predicator Urnák egy harmadfű borjas üszőt. IX. Tiszteletes Pathai János Professor Urnák egy harmadfű üszőt. X. A' Deakok[na]k egy borjas tehenet XI. A' Mendicansok[na]k egy harmadfű üszőt XII. Bóli Gergely Cantor Urnák egy fiás juhot" 20 Érdekes, hogy a kántor csak a diákok és a koldusok után következik, s neki a tehetős gazdaságból csak egy fias juh marad. A rangsor és a végrendeletben megszabott adomány aránya a szegényebb hagyatékozó esetében is hasonló volt: Hagymási Gergely kecskeméti polgár végrendelete 1698. május 5-én kelt: „I. Az Ecclesia számára hagyok négy seu 4 tallérokat II. Tiszt Szalontai István Pregyikátor Urnák 3 tallérokat III. Tiszt Pathai János Professor Urnák 2 tallérokat IV. A' Deákok Számára hagyok 1 tallérokat [...] VI. A' Mendikánsoknak hagyok 7 garasokat VII. A' Kántornak hagyok fel tallért" 21 1708-ban a prédikátornak 2 aranyat, „A Mesternek és Kantornak 1 Aranyat, A Deákoknak 2 Tallért" hagyományozott az egyik elhunyt. 22 Nagy Ilona, özv. Püspök Istvánné végrendelkezése 1751. szeptemberében már 2 rajnai forintot juttat a diákoknak és „hogy nem különben Tiszt. Cantor Uramnak el énekléséért egy Rhen [rajnai] forintot". 23 Egy 1752-es temetési elszámolás szerint a Kántornak is és a „Togatus Deákoknak" is 5 peták 35 xr-[krajcár-]t fizettek egy fiatalon meghalt diákgyerek temetésekor. 24 A temetéseken való éneklés később, amikor a karéneklés, a kántus fejlődése gazdagabb zenei „szolgáltatást" tett lehetővé, az egyik legjelentősebb jövedelemforrása volt a református kollégium diákjainak. A temetésekért kapott összegekbe persze az énekes szolgálat mellett a verses búcsúztatókért kapott pénzt is be kell számítani. Egy 1825. szeptember 9-i elszámolás szerint az „előző évben a bent lakóknak begyült pénzek" között a legmagasabb összeg a temetésekért kapott summa volt: 718 f. 3 xr. Az elszámolás időpontja mindig szeptember volt. 1826. szeptember l-ig „Halott Temetéséből jött 20 Uo. 21 Uo. 22 Uo. „Testamentum tétele Ványi Istvánnak A°. 1708dik esztendőben die 13 Marty." 23 Uo. 24 Uo. Árvaságra maradott Gerek Györgynek Karátsony István lett a gondviselője és a gyerek halálakor a gyám összeírta többek között a temetési költségeket.
