Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez
Graduale most is megvan [. . . ] 1636-ban Gyulafehérváron Keserűi Dajka János »rendbeszéde után« az első Rákótzi György fejedelem költségén kinyomtatottak közül való." 1709-ben újra kötötték. „Rákótzi 'Sigmond Fejedelem ajándékozta a kecskeméti Ecclesiának." 11 Az igazság azonban az, hogy 1642-ben I. Rákóczi György küldte ajándékba, akárcsak más gyülekezeteknek, azzal a kikötéssel, hogy ne a prédikátoroké legyen, hanem valóban az egész gyülekezeté. A kötet egyébként ma is megtalálható a kecskeméti református könyvtárban. Jegyezzük fel néhány nevezetesebb iskolamester nevét a XVII. század végéről: Kabai Gellért 1660—62 között volt Kecskeméten. Irodalmi munkásságáról, többek között „Az emberi találmányoknak korbátsoltatások" című vitairatáról volt nevezetes. Ugyancsak irodalmi tevékenysége őrizte meg Szent Péteri István nevét, aki 1672—74-ben volt kecskeméti rektor. Csernátoni István Debrecenben tanult, így közvetlenül plántálhatta az ottani zenei szemléletet, gyakorlatot Kecskemétre, ahol 1666-tól szolgált. Számára új fizetést állapítottak meg, amelyet fel is jegyeztek az Eklézsia könyvében: „Mester uram béri, Száz forint mind az Ekklésiában való szolgalatjáért, mind a' gyermekek tanításáért. Egy Ártány. Egy só. Öt fertály búza. Száz font hús. Huszonöt font faggyú. Halottul való fizetés dénár 12. Azon kívül a' Gyermekek salariumja a' kívül valóktul. A' sabbathale helyett egy fertály buza." 12 Csernátoni István fizetési jegyzéke világosan megmutatja, hogy a tanítás mellett az istentiszteleteken, temetéseken is számított a gyülekezet az iskolamester szolgálataira. Ezek minden bizonnyal jórészt énekes szolgálatok voltak. S bár külön énekvezérekről, kántorokról is van tudomásunk, indokolt, hogy néhány korabeli fizetési jegyzékkel hírt adjunk a zenei tevékenységet is folytató tanítókról. „Anno 1695 die 2 a Április Convocaltatván az Ketskeméti Keresztyén Ekklésia Bötsületes Elöljárói, s mind pedig Tiszteletes Szalontai István Uram, akkori Tiszteletes Tanítója azon Bötsületes Ekk-nak, ex communio consensu, így határozták meg, mind az akkori, mind a' következendő Professoroknak béreket rendel." [A profeszszor akkoriban Dömsödi Sámuel volt.] „Pénzbeli fizetés 80 magyar forint, egy most ölő ártány, egy só, száz font hús, húszon öt font faggyú, ötven fő káposzta a' Város házától, egy font bors, egy pint vaj, egy pint méz, öt fertály búza. Látván pedig az Ekklésia a' Sabbathalenak helytelen voltát, azt egészen el törli, és azért rendel két fertály búzát, egy fertály kölest." 13 1704-ben Szent 11 Uo. 24. o. 12 Uo. 24. sköv. o. 13 Uo. 51—52. o.