Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

város „a tanügyi és művelődési eszközök megszerzése által a vidék központjává emelkedhet", és nem utolsósorban anyagi előnyt és könnyebbséget jelentene a környékbeli szegényebb családok tanítói pályára készülő gyermekei számára, ha lenne a városban tanítóképző.

139 A tanítóképző Kiskunfélegyházára került. A döntésben jelentős szerepet játszott a tény, hogy Nagykőrösön volt a ref. tanítóképző. A döntést hozók úgy vélték, hogy a két város között túlságosan kicsi a távolság ahhoz, hogy mindkettőben legyen ilyen intézmény.

140 Kecskeméten csak több mint 40 év múlva létesült tanítóképző: 1917-ben az angolkisasszonyok rk. tanítónőképzője, 1918-ban pedig a ref. tanítóképző.

141 Ezt megelőzően, 1912-ben nyílt a városban egy ún. gazdasági szaktanítónőképző iskola. Ebben képesített tanítónőknek tanítottak gazdasági ismereteket. Elvégzésével a tanítónők az önálló gazdasági népiskolák vezetésére szereztek jogot.

142 Felsőfokú oktatás Kecskeméten egyetlen felsőfokú tanintézet működött a korszakban, a ref. jogakadémia, amely 1865-ben vált külön a ref. gimnáziumtól.

143 A gimnáziumban 1836-tól folyt jogi oktatás, 1848-tól 1861-ig tartó szünettel. 1861-től az intézet gyors fejlődésnek indult.

144 A VKM 1874-ben kelt rendelkezése szerint a közvetlen állami felügyelet alatt álló jogakadémiák négyévfolyamos, teljes jog- és államtudományi karokká alakultak át. A jogakadémiák szervezete ezzel az átalakulással az 1874/75-ös tanévtől az egyetemekéhez hasonlóvá vált. A rendelet a felekezeti jogakadémiák hasonló átalakítását is lehetővé tette. Ehhez azonban tanszékeket kellett felállítani, adott számú és felkészültségű előadót alkalmazni, továbbá államvizsga-bizottságot alakítani. A felekezeti jogakadémiák csak az előírt feltételek teljesítése után voltak jogosultak az állam által elismert bizonyítványok kiadására. A helyi ref. egyháztanács nem tudta fedezni az átszervezés költségeit és a város segítségét kérte. A th. bizottság állásfoglalása szerint az intézmény fenntartása közérdek, „Kecskemét város művelődési előrehaladásának s vidékén a szellemi és erkölcsi fölény gyakorlása s megtarthatóságának egyik alapfeltétele", ezért a városnak hozzá kell járulnia a fenntartási költségek139 Kgy. jkv. 155/1876. 140 Kecskeméti Lapok 1890. december 14. 1. 1. 141 Adattár 43. és 45. 1. 142 Ua. 49. 1. 143 PÁSTHY: i. m. 77. 1. 144 Ua. 118—120. 1.