Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

ségszerű egy-egy vidéki szellemi műhely zártsága, magára maradottsága. Még akkor sem, ha az együttműködés nélkülöz bizonyos szükségszerű előzményeket, mint a következő vallomásból kiderült: „A Forrás oldaláról nézvést kétségtelen, hogy a színház munkájára történő odafigyelés még mindig rendszertelen, hézagos".

31 Tényleg, alig lehetett valamire hivatkozni a színház és folyóirat kapcsolatában. Szinte kivételként hatottak Orosz László írásai a Bánk bán-előadásokról. Az 1979-es évfolyam viszont már a Tháliát megkörnyékező udvarias közeledés jegyeit mutatja. Ha az igazán találó paródiadarabokat is idesorolom Páskándi Géza drámájáról, Kiss Anna mesejátékáról és Spiró György komédiájáról, csaknem minden lapszámra jut egy színházzal kapcsolatos publikáció: színmű, tanulmány, rendezői napló, könyvrecenzió. Nyilván megvan a közeledésnek a tényleges alapja. A Katona József Színház nagyobb figyelmet vonz azzal, hogy darabjai egy-két hónap után sem kerülnek le a műsorról, és kísérletező studióelőadásokra nyújt lehetőséget a Kelemen László Színpad; a Forrás pedig a szociográfia mellett nem mond le szépirodalmi és művészeti szerepköréről sem. Kölcsönös közeledés hatásaként kezdtek beérni a „két műhely", vagy általánosabban: az irodalmi és színházi szellemiség közös gyümölcsei. Közös volt a kezdeményezés: 1977. januárjában drámapályázatot írt ki a kecskeméti városi Tanáccsal, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságával és a Katona József Társasággal együtt a Katona József Színház és a Forrás szerkesztősége. Célként az szerepelt, hogy elősegítsék a fiatal írók színpadi műfajokhoz való fordulását. A vállalkozó kedvet nem fékezte sem témabeli, sem műfaji megkötöttség. Összesen hetvenegy író nevezett be. Közülük ötvenen jelentek meg a hírős város társulatánál, hogy közelebbről is megismerkedjenek a színházi adottságokkal, lehetőségekkel Kecskeméten. Majd szűkült a kör, s alig több mint tízen tartottak ki továbbra is: próbákon pillantottak be a műhelymunkába, nyomon követték az előadásokat. Végül negyvenkilenc jeligés művet eredményezett a pályázati felhívás. Közülük megjelent a Forrás hasábjain a legmagasabb — második — díjjal jutalmazott történelmi dráma és a harmadik díjas költői mesejáték. A történelmi témaválasztást legszínvonalasabban reprezentáló Balassi Menyhért című, az 1500-as évek derekán Szatmár várában játszódó három felvonásos tragédiát Spiró György írta, az 1979. májusi számban olvasható. Hamarább, márciusban látott napvilágot Kiss Anna verses-ritmusos egyfelvonásos mese31 HATVANI Dániel: A Forrás című folyóirat munkájának értékelése. Kecskemét, 1977. nov. 10. (Kézirat).