Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

szerepükre. Következtetésük szerint „vége van annak az időnek, amikor a bejárók, az ipar afféle „vendégmunkásai" beérték a biztos havi keresettel. Azt is lehet mondani, hogy a bejáró munkásoknál elérkezőben van az emancipálódás, a teljesértékű munkássá válás korszaka .. ,"

26 Bánlaky Pál kétrészes elemzése Bajáról szól Kisváros-közélet-értelmiség címmel, témája: Gazdaság és politika a kisvárosban. A további szociográfiákban Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Kecskemét, Kiskunhalas, Orgovány, Balotaszállás, Tompa, Kunfehértó neve villan fel egy-egy mozzanatra, vagy vissza-visszatérően a Bács-Kiskun megyei helyszíneket jelezve. Gazdag a szemle. De időnként a fogalmak és használatuk távol áll attól, mint amit a marxista társadalomtudomány segédeitől vagy éppen művelőitől — mindenképp a részeseitől — várhatna a társadalomtudomány és az olvasótábor. Túlsarkosított, sőt igaztalan megfogalmazás is föltűnt egyebek között az „életidegen sznobizmusról", amely állítólag „hivatalos támogatást élvez".

27 A Forrás 11. évfolyama mégis azt mutatja, hogy megkezdődött a társadalomban végbemenő életmód-váltás korábbinál tágabb látóhatárú és komplexebb igényű föltárása. Ennek részeként jelentek meg az oktatási, közművelődési vagy művészeti jelenségek is. — Mit szeretnél, hogy legyen a faluban, ami most nincs? — kérdezi Temesi Ferenc az egyik fülöpszállási fiatalt. „Egy jobb kultúrházat. Biztos többen visszajönnének és utána már tudnánk valamit kezdeni magunkkal."

28 ... A könyvtárosnő olvasótermet szeretne, mások az irodalmi színpad újjáalakulását várják nagyon. Bánlaky Pál a kisváros — közélet — értelmiség háromszögében fölmutatta a tömegkommunikációs eszközök szerepét is. „A gazdasági-társadalmi fejlettség egy szintjén a társadalmi nyilvánosság alapvető, nem nélkülözhető formájává a tömegkommunikáció (sajtó-televíziórádió) válik. Ez pedig a kisvárosban, a helyi ügyek vonatkozásában egyszerűen nem létezik. A kisvárosnak ma semmilyen saját, a helyi ügyekkel foglalkozó tömegkommunikációs eszköze nincsen."

29 Böhm Antal és Pál László, a Társadalomtudományi Intézet munkatársai a bejáró munkások szabad idejével, kulturális lehetőségeivel foglakoznak. A tizenkétszeri megjelenés első kerek évfolyamában, s csupán a Való Világ rovatban szó esik még a tollforgatók dolgairól, a szakmunkástanulók egy 26 Munkás vagy munkaerő? Forrás. 1979. 6. sz. 69. old. 27 HATVANI Dániel: A harmadik hullám. Forrás 1979. 11. sz. 54. old. 28 „Itt is kell maradni valakinek". Forrás. 1979. 1. sz. 47. old. 29 Forrói. 1979. 4. sz. 28. old.