Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

5., 8. old.) helyett. Az olvasói rendszeresség igényét elégítené ki, ha hétről hétre visszatérően meghatározott napokon látnának napvilágot a könyv-, képzőművészeti- és filmkritikák, interjúk, stb. 3. Feladatok és módszerek Köztudomású, hogy a sajtó tájékoztató, figyelemorientáló, direkten vagy közvetettebb módon befolyásoló tevékenysége soha és sehol nem független a politikai érdekektől. A 70-es évek közművelődési folyamatainak áttekintése tágabb érvényű következtetésekhez is vezet. Mindez már az írásos agitációt és propagandát érinti. A művelődéspolitikai tanulságok közül több minden általánosítható. Ily módon kirajzolódnak egy olyan modell körvonalai, amelynek a működése vagy zavara egyaránt érezteti hatását a belpolitikai tájékoztatásban, beleértve a gazdaság- és művelődéspolitikai területeket, a döntések alapos előkészítését és hatékony megvalósítását is. Az újság tájékoztató munkájának fogadtatása mérsékelt elégedettségi mutatóval jellemezhető az 1980-as közvéleménykutatás szerint. A pártéletről szóló, valamint a művelődés- és gazdaságpolitikai információkkal az olvasóknak alig több mint a fele elégedett. Ennél többen nyugtázzák a hazai és megyei közélet eseményeivel való foglalkozást (60 százalék). Tagadhatatlan az érdeklődés, a véleménynyilvánítás: a legtöbben ugyanezzel elégedetlenek is. Őket követik azok, akik a gazdaságpolitikai információkat kifogásolják. Legkevésbé az ipari fizikai dolgozók elégedettek a tájékoztatással, miközben közöttük található a legtöbb nem-olvasó. Másik végletbe a mezőgazdasági fizikai dolgozók tartoznak: az átlagosnál nagyobb fokú elégedettségbe belejátszhat az alacsonyabb iskolázottsági szint, kevésbé kritikus közelítés. Legtöbbet a értelmiségiek olvasnak, főleg a művelődéspolitikai tájékoztatással elégedetlenek az átlagnál erőteljesebb mértékban (15 százalék). Ebből következik, az információval való elégedettségi szintre kevésbé hat a témák különbözősége, mint az, hogy ki milyen társadalmi csoportba tartozik, hol, milyen környezetben él. A témák legkisebb és legnagyobb elégedettségi foka közti különbség mindössze 11, a foglalkozásból adódó eltérés viszont 33 százalékos. Vagyis a rétegszempontokat jobban előtérbe érdemes helyeznie a szerkesztésnek. Tehát alapvető dolog annak ismételt számbavétele, hogy kikhez szól a lap, fontos a konkrétság és a szakosodás, ami elősegíti a ráhangolódást, a közös nyelv megtalálását. Helyi hír- és információéhségre vall, hogy a megkérdezetteknek csak egyharmada tartja elegendőnek a lakóhelyről való tájékoztatást. Főleg a községekben és tanyákon élők tartoznak ide. Gazdaságpolitikai