Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

reprezentatív felmérés szerint — az ipari és mezőgazdasági dolgozókból került ki. Az értelmiségi olvasók aránya 12,5%, nyugdíjas 8,2%, háztartásbeli 8,7%, kisiparos és kiskereskedő 2,6%. Az olvasótábornak csaknem a felét nők alkotják. Az olvasók korosztály szerinti csoportosításában: a harminc —ötvenkilenc évesek 57,8%-a, a 15—29 éveseknek viszont jóval kisebb aránya, 27,2%-a veszi kezébe a megyei újságot. Mint a jelentés hozzáfűzi a kimutatáshoz: a lapszerkesztés változatlan alapelve a néplapjelleg megőrzése. Egy még korábbi, 1967-ben — a Petőfi Népe napi 40 ezres példányszámú „állapotában" — készült olvasói vélemény-felmérés ilyen válaszokkal reagált a lap művelődéspolitikai tevékenységére.

7 (Kérdés: segíti-e önt mindennapi munkájában a Petőfi Népe és mennyiben? 62,4 % — igen; 37,6 % — nem. — Népművelő vagyok, sok okos példával, konkrét írással is segít az újság. — A Petőfi Népe friss, politikai, gazdasági és kulturális anyagai segítik oktató-nevelő munkámat (pedagógus). — A látóköröm bővül, ha a Petőfi Népét olvasom (tanuló). — Segít elviselni az öregségemet, hálásan köszönöm! — Általános műveltségemet bővíti a lap (nyugdíjas). — Tájékoztat, esetenként szórakoztat, néha biztat is (agrármérnök). — Gyakran hasznosítom a cikkeit órákon, de az iskolán kívül oktató-nevelő munkámban is (iskolaigazgató). — Néha felhasználom a honismereti vagy osztályfőnöki órákon (tanár). — Főleg a kulturális vonatkozású cikkeit használom fel a tanári munkámban (pedagógus). — Kevés, sőt nagyon kevés a kulturális cikk (tanuló). 1. Művelődés — Irodalom — Művészet Sokan kifogásolták a hosszabb cikkek terjedelmét, s vissza-visszatér a több felé figyelés és a rövidebb lélegzetű kifejezésmód igénye. Kik nyilvánítottak véleményt? A kiküldött 40 ezer kérdőívből 2800 érkezett vissza: legnagyobb részüket a lakóközösségükben valamiféle tekintélynek örvendő alkalmazottak (28,4 %) töltötték ki, őket követik a mindent alaposan átolvasó nyugdíjasok (16,4 %), majd a kritikusabb megközelítésű értelmiségiek (14,7 %), a közérthetőb hangvételt igénylő paraszti (9,3 %) és munkásolvasók 7,8 %). A válaszok már akkor arra intettek, hogy a közművelődéssel összefüggő cikkeknek (is) rendszeresebbé kell válniuk. Nagyobb igényességet tételez föl az úgynevezett hangadókhoz való fordulás. Ez erősíti a lap tekintélyét, de az elmaradottabb tanyasi viszonyok között élőkről sem szabad megfeledkeznie a témaválasztásnak és a feldolgozás közérthetőségének. Követelmény a vál7 Ld. Olvasói vélemények a Petőfi Népe c. lapról Hírlapkiadó Vállalat, Terjesztési Főosztály, közvéleménykutatás, 6—8. old. Bp. 1967. okt. (Sokszorosítás)