Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

mi munkájának értéke viszont gyakran középütt, sőt olykor az elsők között jelöli ki helyét. A Duna menti folklórfesztivál, a népzenei találkozók országosan is rangos rendezvények. A bajai művelődési központ vagy a kiskunhalasi könyvtár munkája példa mások előtt is. Sok ezer fiatalt vonzanak a szelidi-tavi ifjúsági találkozók. A meghirdetett pályázatok a folklór, a művészet kedvelőit és értőit — köztük sok ifjú karikaturistát — kötnek a megyéhez. Fellendült a színházi élet, a kecskeméti Forrás című folyóirat több ezer olvasóhoz jut el az országban, a többi között Kiskőrösön és Bácsalmáson új művelődési ház kezdi meg munkáját, s megyei, területi módszertani feladatokat is ellát az Erdei Ferenc nevét viselő impozáns művelődési központ. Szellemi arculatot alakít a könyvtár, mozihálózat, múzeum, művésztelep, rajzfilmstúdió, lapszerkesztőség, irodalmi társaság, színház, TIT-szervezet, levéltár és több más intézmény. A kérdés most úgy vetődik fel, hogy milyen szellemi közeg veszi körül, élteti a szellemi életre és a közművelődésre visszaható politikai napilapot és irodalmi folyóiratot Bács-Kiskun megyében? Kölcsönösen megtermékenyítőnek bizonyult a művelődéspolitikai gyakorlat, valamint az alkotóműhelyek egymásra hatása. Éppen az 1970-es évek közepe, második fele hozta meg azt a nagy teljesítményekben mérhető mozgást színházban, építészetben, környezetformálásban, irodalomban, zenei életben és az animációsfilm-készítés világsikereket előlegező kezdeteiben, amely jóval túlmutat a megyehatárokon. Bács-Kiskun és Kecskemét művészeti-közművelődési élete rangot vívott ki az országban. A szakfolyóiratok külön összeállításokban mutatják be a régit és újat szerencsésen ötvöző építészeti megoldásokat, a friss képző- és iparművészeti törekvéseket. Az úgynevezett Kodály-módszer tanulmányozása a világ minden részéből vonzza a zenepedagógusokat. A Katona József Színház betört a megújuló magyar színjátszás élvonalába: ez derül ki a szakmai értékelésekből. Módosul a színházi bemutatók műfaji aránya a magvasabb mondandójú darabok javára, kísérletezőkedvről tanúskodnak a kamara- és gyermekszínházi előadások. Pécs, Debrecen, Szeged és Miskolc után az „irodalmi becsű városok" sorában említi Kecskemétet a Népszava cikkírója, a Magyar Hírlap riportere pedig egyfajta példamutató Bács-Kiskun megyei „közművelődési modellt" fedezett fel a Homokhátságon és a bácskai tájegységen. Szellemi műhelyek és figyelmet érdemlő alkotások aligha születhettek volna sorozatban hatékony művészetpártolás nélkül. Bács-Kiskun minden elismerést megérdemlő mecénássága jórészt a megyeszékhelyen csapódott le. Kecskemétnek — mint többen felhívták rá a figyelmet — mindig megvoltak a maga jó szellemei. Ebben az évszázadban Kodály Zoltánon kívül közéjük