Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

1. Befogadási körülmények A változó kulturális körülmények számbavételéhez érdemes fölvillantani a közművelődési párthatározat megszületésének legnagyobb szintű előzményeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa is úgy látta, hogy „a közművelődés az egyéniség kibontakozásának, a szocialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésnek nélkülözhetetlen tényezője". Ez a megállapítás egyben a továbblépés igényét is tükrözte. A közművelődési KB-határozat 1974. márciusában született meg. Három hónap múlva intézkedési tervet fogadott el végrehajtására a Bács-Kiskun megyei pártbizottság, s október derekán megyei aktívaértekezlet is foglalkozott vele Kecskeméten. A fontos téma méltán került az érdeklődés előterébe. A véleményeket és feladatokat tisztázó eszmecserék is hozzájárultak a népművelés korszerű értelmezéséhez, az egyszerre közösségi jellegű és az önmegvalósítást szolgáló, a személyiséget kibontakoztató művelődés térhódításához. Mi jellemezte az „útviszonyokat"? A végbement ipari fejlődés ellenére alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt a megye. Az 1970-es évek derekán az aktív keresőknek még 43,3 százaléka élt a mezőgazdaságból, ami szinte egyedülálló foglalkoztatási szerkezetben nyilvánult meg, és nem maradt hatás nélkül az igényekre, szabadidőre, illetve más kulturálódási tényezőkre sem. További meghatározó jellegzetesség a települések szétszórtsága: országos átlagban 8,3 százalékos, a Duna —Tisza közén több mint háromszor akkora a külterületeken élők aránya. Az aktív keresőknek mindössze 15,1 százaléka volt szakmunkás, s csaknem ilyen arányt képviselt a betanított munkások száma is, ami 18. helyet jelentett a megyék közötti sorrendben. Márpedig ez eleve jelzi a sajtó akkori hatáslehetőségeit: országos statisztikai fölmérések szerint újságot vagy folyóiratot a szellemi foglalkozásúak 89 százaléka, a munkásoknak valamivel több mint háromnegyede, a szövetkezeti parasztságnak viszont alig a felét meghaladó része olvas. Egyáltalán, a gyarapodó művelődési feltételekkel eltérő mértékben éltek az emberek — iskolai végzettségtől, lakóhelyi hovatartozástól függően. Továbbra is számottevőek maradtak a települések közötti kulturális különbségek. Igazolódott, hogy a lakóhely hatása nem egyszer erősebb, mint a foglalkozásoké, a jövedelemé vagy az életkoré. Ennek oka az eltérő lehetőségekben kereshető, de hozzájárulnak a helyi, családi tradíciók is.

4 4 Ld. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1978. október 20-án készült jelentése. „Közművelődési politikánk eredményei és a tennivalók" (Katanics Sándornak, az MSZMP megyei bizottsága titkárának nyilatkozata). Petőfi Népe, 1974. okt. 20. 3. old.