Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
igényeket kielégítette. Hamarosan új rovatokkal (Hummi egymás; Gombostű; Politikai kislexikon) tették színesebbé, tartalmasabbá a hírlapot. A politikai kislexikon sorozatban marxista alapismereteket közölt hétről-hétre. A hírlap politikai irányát a Magyar Kommunista Párt politikája jelölte ki. A lap vállalta az újjáépítés, a demokratikus átalakulás kezdeményező, bíráló és segítő szerepét. Osztályharcosan támogatta a munkás-parasztszövetség kibontakozását és megerősödését. Ismertette olvasóival a marxizmus-leninizmus, a forradalmi munkásmozgalom elvi és gyakorlati problémáit, bő teret szentelt a szovjet valóság bemutatásának. Apolta a helyi forradalmi hagyományokat. Vezércikkek, cikkek (Két esztendeje; A Magyar Köztársaság elnöke városunkban; Szeretet, béke, megértés; Egységbe dolgozó; Magyarország hároméves gazdasági tervének alapjai; A parasztság kezet fogott a munkássággal; Petőfi és Móra öröksége stb) sora jelzi, hogy az F.KÖZL. feladatának meg tudott felelni. A koalíciós időszak bonyolult politikai viszonyai között is az F.KÖZL. megtartotta elvi, politikai alapokon nyugvó, személyeskedésektől mentes, tárgyilagos hangvételét. Kohut Béla, Katona Sándor és Smikál József szerkesztők jó munkája révén az újság mindvégig vezetőszerepet játszott a helyi lapok között. Népszerűségét annak is köszönhette, hogy fokozatosan megnyerte magának a város értelmiségének legjobbjait s velük kielégítette az olvasók különféle szakcikkek (közgazdasági, gazdasági, kulturális) iránti növekvő érdeklődését. A munkás-paraszthatalom kiépítése érdekében cikkeivel erősítette a munkás-parasztszövetséget, amelyet rétegpolitikai cikkekkel is alátámasztott. 129 Az 1947-es választási kampány politikai feladatainak ellátása közben a demokratikus politikai erők összefogása érdekében segítette a Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok helyes állásfoglalásának kialakítását. Hangsúlyozta, hogy ezek a pártok [. . .] „külön listával de nem egymás ellen indulnak a választási küzdelmekbe. A nép ellensége is [. . .]" 130 Cikkeivel segítette a kisgazdapárti és a szociáldemokrata párti belső demokratikus tisztulási folyamatokat is. 131 1947 végén nem minden büszkeség nélkül közölhette Tildy Zoltán előadásából az államhatalomra vonatkozó kijelentését: [.. .] „Hazánkban végleg eldőlt a küzdelem a demokrácia javára és ezen a 129 F. KÖZL. II. évf. 48. sz. 1947. november 22. „A parasztember" (vezércikk) 130 F. KÖZL. II. évf. 29. sz. 1947. július 19. „Újra választ az ország" (vezércikk) 131 F. KÖZL. II. évf. 8. sz. 1947. február 23. „Válaszúton" (vezércikk). A kisgazdapárti összeesküvők leleplezése után nem kétséges, hogy a parasztság is a népidemokrácia mellett sorakozik fel.
