Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez

lett, a kossuthi elvekért továbbra is ugyanazon energiával és meg nem alkuvással fogunk harcolni [.. .]"

112 A hírlap régi formátumát és rovatrendszerét megtartotta, sőt az újság színesebbé, olvasmányosabbá tétele érdekében bővítette is. Az ACSM kedvelt rovatává lett „Sólyom" [Solymosi István] Hummiegymás cikksorozata, amelyben Kiskunfélegyháza város társadalmi életének fonákságait pellengérezte ki hétről-hétre finom írói eszközökkel; tréfás, olykor maró gúnnyal. Szikess [Szluka] Ferenc „Tanyai levelek" eléggé rendszeresen megjelenő tárcasorozata a parasztság társadalmi problémáit tárta fel. Erőssége volt a hírlapnak a politikai élet eseményeinek ismertetése. Bátor szókimondással bírálta a kormánypárti helyi vezetők egyes intézkedéseit vagy éppen közéleti szerepléseit. 1935-től rendszeres parlamenti tudósításokkal népszerűsítette a Kisgazdapárt törekvéseit és dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselői harcos politikai ténykedéseit. A lap politikai vonalvezetésében a függetlenségi alap adta a németellenességet, amelyet időnként bolsevista, kommunista ellenességet tartalmazó cikkek, írások árnyékoltak be.

113 A Magyarország felé irányuló, erősödő,német propaganda láttán bátran nyilvánított véleményt. A „magyar sajtó tájékoztatására" Berlinben megjelenő MAGYAR FIGYELŐ-ről ezt írta 1937-ben: [. . .] „A cikkek nagyobb része a nemzeti szocializmus németországi eredményeit tárja elénk és közlésükkel nyilván a nácizmust kellene propagálnunk. No, ezt nem vállaljuk [.. .]!"

114 Az ACSM bátor hangon bírálta a német politikai orientációt mutató központi törekvéseket. Megállapította például, hogy a zsidótörvénynek nevezett törvényjavaslat [. ..]" alapos rést ütött az eddig sértetlen jogegyenlőségi elven [. . .]"

115 Felemelte szavát a sajtószabadság megnyirbálásának terve ellen.

116 Érzékenyen reagált a nyilas politikai kezdeményezésekre, visszautasítva azokat [.. .]„Törpék a valóságban és mégis nagyok lettek a tömegek hiszékenysége és az előző kormányok gyengesége folytán [.. .]"

117 — írta a nyilas politika arculatáról a hírlap. A háborús évek egyre nehezebbé tették az ellenzéki hírlap helyzetét; hírzárlat, cenzúra stb akadályozta az újság munkáját. Politikai, gazdasági és egyéb összetevők kedvezőtlen összejátszása végül is 1942. szeptemberében a lap 112 ACSM I. évf. 1. sz. 1933. szeptember 17. „Olvasóinkhoz" (vezércikk) 113 ACSM IV. évf. 41. sz. 1936. október 4. „Ki kell vennie a részét" (szerkesztőségi cikk) 114 ACSM V. évf. 37. sz. 1937. szeptember 12. „Német propaganda" 115 ACSM VI. évf. 16. sz. 1938. április 17. „Törvényjavaslat a jogegyenlőség ellen" 116 ACSM VI. évf. 18. sz. 1938. május 11. „Harc a sajtószabadságért". ACSM VI. évf. 20. sz. 1938. május 15. „Dr. Horváth Zoltán beszéde a sajtójavaslat vitájában" 117 ACSM VIII. évf. 24. sz. 1940. június 16. „A nyilasok igazi arca"