Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
Az F. KÖZL. szerkesztősége olvasóihoz intézett cikkeiben időről-időre — az anyagi kérdések felvetése nélkül — foglakozott az újságírás hivatásával [.. .] „A társadalmi életbe világító fáklyákat gyújtani, az erény tüzeit ápolni s a szennyes zugokat kitakarítás végett felfedezni: kötelessége a sajtónak [. . .]" 98 Az olvasók növekvő száma jelezte a lap munkájának minősítését. Természetesen előfordult azonban, hogy a hírlap fáklyája nem világított, hanem csak kormozott, amikor például Gömbös Gyula szociálsoviniszta, nacionalista szellemi örökséget dicsőítette. 99 Máskor is és másképpen is előfordult hasonló eset. ízléstelenségig egyoldalú, sőt eltúlzó, felnagyító tudott lenni, amikor a bolsevizmus, a kommunizmus társadalmi kérdései kerültek napirendre. Volt példa arra, hogy a szerkesztőség igen fontos politikai ügyben bátran és helyesen foglalt állást. Például Ausztria Németország által történt bekebelezését így kommentálta: [...] „Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg. Szombat óta [1938. március 13.] Magyarország Németország szomszédává lett és ezzel ezeréves történelmének egy olyan új fordulatához érkezett, amely hozhat a magyar éjszakába minden eddiginél fényesebb és életet adóbb napsütést, de hozhatja még a Trianonnál, a százötven éves török rabságnál és az ötszáz éves magyar-osztrák függetlenségi harcoknál is tragikusabb magyar sorsot [.. .]" 100 De volt arra is példa, hogy nacionalista, soviniszta elfogultságból azt a szólamot fújta, hogy Európa békéjét csak akkor lehet megoldani, ha a „lombikállam" Csehszlovákia akár békés úton, akár háború révén megszűnik. [!] 101 Politikai tévúton járt akkor is, amikor Darányi Kálmán miniszterelnök győri fegyverkezési beszédét úgy értékelte, hogy az 1 millió pengős beruházási ígérete „új reménységet fakasztott" és a társadalom feje fölül oszladozni kezdenek a kétkedés és a bizonytalanság felhői. 102 1938-ban vezércikkek sora (Új magyar iskolák; Március 15.; Új Kossuth jöjj el!; Tavasz;) jelzi a szerkesztő problémaérzékenységét, mutatja a helyes politikai kezdeményezés csíráit. De az újságírónak a keresztény-nemzeti kurzus szerint leginkább azt kellett bizonygatnia, amit a propaganda a társadalom tudati szférájában terjeszteni, erősíteni akart. A sajtójog szorítása az F. KÖZL.-t is utóiérte. Az állami rend megóvása végett szükséges sajtó rendészeti rendelkezésekről szóló 1938. évi XVIII. tc. 98 F. KÖZL. XXXV. évf. 1. sz. 1936. január 1. „Olvasóinkhoz" 99 F. KÖZL. XXXV. évf. 42. sz. 1936. október 11. „Az eszme él" Híradás Gömbös Gyula haláláról. 100 F. KÖZL. XXXVII. évf. 12. sz. 1938. március 20. „Ausztria Németországé" 101 F. KÖZL. XXXVII. évf. 17. sz. 1938. április 24. „A vádlottak padján" (vezércikk) 102 F. KÖZL. XXXVII. évf. 14. sz. 1938. április 3. „Bizakodó hangulat"