Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez

A sajtótörténeti elemzéshez nélkülözhetetlenül szükséges társadalompolitikai, művelődéspolitikai stb helyi ismereteket bővebben és részletesebben megtaláljuk Mezősi Károly, Kurgyis Ferenc, Kardos József, Kovács Sándor, Rátkai Sándorné írásaiban (A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Emlékkönyve, 1960.) Jól lehet használni továbbá Bánki Horváth Mihályné: Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején; és Fekete János: A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom (In: Bács-Kiskun megye múltjából III. 1981.) legújabban megjelent tanulmányát is. A tanulmány meghatározó forrása természetesen Kiskunfélegyháza sajtó (hírlap) anyaga volt. Lelőhelyek: Bács-Kiskun megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlege (BKML—Kf.); Kiskun Múzeum (KM); Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK). A három hírlaptár állománya együttesen megközelíti a teljességet. Különállóan a BKML—Kf. hírlaptára a leggazdagabb. Bekötött példányai jól kezelhetők. Nehezen hozzáférhetők az OSZK állományában lévő hírlapok. A KM helyi újságjai szakszerűen rendezettek. Említést érdemel még a kisebb értékű könyvtári hírlaptár, amelyet a helyi Petőfi Sándor Könyvtár később szervezett. Ebből sajnos a XIX. századi és Horthykorszakbeli sajtóanyag hiányzik. Kiskunfélegyháza sajtótörténetének vázlatos áttekintése az egyre szélesebb körben és egyre nagyobb mértékben kibontakozó helytörténeti kutatásokhoz kíván segítséget és ösztönzést is nyújtani. Tudatában vagyunk annak, hogy Kiskunfélegyháza sajtójának megismerése nem csak a hely történetének alaposabb tanulmányozásához eszköz, hanem sok esetben nagyobb, megyei kitekintésre is lehetőséget adó alkalom. Reméljük, hogy a téma változatos feldolgozása ellenére is eléri célját: új ismereteket közöl, új összefüggéseket tár fel, kedvet ébreszt másokban is a sok időt és türelmet igénylő helyi sajtó tanulmányozásához. A KISKUNFÉLEGYHÁZI HELYI SAJTÓ KEZDETEI AZ ELSŐ HELYI ÜJSÁG A XIX. század harmadik harmada és a XX. század eleje az első világháború éveiig a gyors tőkés fejlődés időszaka volt Magyarországon. A kiegyezés viszonylagos stabilitást teremtett, ami kedvezett az iparfejlődésnek, fejlett közlekedési- és kereskedelmi hálózat alakult ki, számottevően fejlődött az urbanizáció. A mezőgazdaságban is tért hódítottak a tőkés elemek. Az előrehaladás érdekében a kötelező népoktatás bevezetésével határozott intézkedéseket tettek az analfabétizmus csökkentésére. A változások eredményeképpen új tudományos és kulturális igények keletkeztek, újszerű társadalom-