Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

Ennek mintájára alakultak a megye bunyevácok által lakott településein is az olvasókörök. (Bácsbokod, Bátya stb..) Már az első közgyűlésen elhatározták, hogy február 2-án minden évben megrendezik a prelót. Az 1911. évi preló keretében színdarabot is adtak elő; mégpedig a „Dva bila gavrana" (Két fehér holló) című színművet Ivan PETRES írótól, aki Miso Jelic-nek a rendezésben is segített. A jövedelemből építőanyagot vásároltak és mindjárt hozzáláttak az olvasókör építéséhez, amelyben ingyenmunkával a tagok is részt vettek. Szeptember végére elkészült az épület az alvégen, az egykori Erzsébet királynő — most Szabadság utca 84. hsz. alatt. Ettől kezdve a bajai bunyevácok saját épületükben találkozhattak, kellemes, tágas helyiségekben. A közgyűlés nyelve 1926-ig a szerb-horvát volt. A jegyzőkönyvek is így készültek. Ezt az időszakot a stabilizációs időszaknak lehetne nevezni. Ebben a szakaszban nagy figyelmet szenteltek a taglétszám növelésének, a kör gazdagításának, mindenekelőtt a könyvtár fejlesztésének. Az olvasókör gazdag szerb-horvát és magyar nyelvű állománnyal rendelkezett. Sajnos az állományból alig maradt ránk valami. Már a II. világháború alatt sok könyv megsemmisült, de a legnagyobb kárt 1949-ben szenvedte a könyvtár, amikor megsemmisítették a könyvek legnagyobb részét, különösen a szerb-horvát nyelvűeket. Az olvasókör életének második szakasza 1926-ban kezdődött. Keretén belül ekkor több ifjúsági csoport alakult, színjátszó, néptánc- és népdalcsoport. Vezetőjük Misa Jelié volt, aki egyben az olvasókör hivatalos ügyvédjeként is működött. Jelic a városon kívül is ismert és elismert népszerű ember, jó irányító volt, akinek összefogásával ez a csoport két neves „ikáv" írójának Ivan Petres és Antun Karagic majdnem valamennyi színmüvét bemutatta. Ennek a fáradhatatlan népművelőnek köszönhető, hogy a bajai bunyevácok ha nem is teljesen, de mégis megtartották az olvasókör bunyevac jellegét és ápolták azt, amit az alapítók célul tűztek ki. Az ifjúsági csoportok nemcsak Baján, hanem a környező községekben is tartottak előadásokat. 1930-tól kezdve az olvasókör egyre jobban elvesztette anyanyelvi jellegét; ekkor került az élére Jozo Orlavác (Ócsai József). Az új elnök a vezetőség hozzájárulásával a kört különböző ünnepségek és lakodalmak színhelyévé tette. A könyvtár fejlődése teljesen megállt, megszűnt a kör kulturális tevékenysége is. Emiatt az olvasókör tagjai között ellentétek alakultak ki. 1937 végén az olvasókör élére Antun Katanicot választották meg. Az új vezetőség mindent megadott a kulturális tevékenység fejlesztésére. Több figyelmet szentelt a hosszú időn keresztül elfelejtett könyvtárnak is, amelyet nagy számú könyvvel gazdagított. Ócsai eltávozásával nemcsak a kilépett tagok tértek vissza, hanem nagy számú fiatal lépett be a környező falvakból