Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

területén ért el kimagasló eredményeket. Ezek a mozgalmak természetesen nem voltak mentesek különböző nacionalista törekvésektől, melyek sok esetben összeütköztek az állam hivatalos, ugyancsak nacionalista talajból táplálkozó elgondolásaival. Az első magyarországi bunyevac kalendár és hetilap megjelenése Ambrozija SARCEVIC (1820—1899) segítségével a bunyevácok kulturális és nemzeti újjászületését és egyenjogúságát tűzte ki célul Ivan ANTUNOVIC. Elhatározták, hogy a bunyevácok és sokácok számára, akiknek eddig nem voltak anyanyelvükön írott könyveik, sem újságaik — lapot fognak kiadni céljaik érdekében. Ebben az időszakban ez nem volt könnyű dolog, amikor a hatóságok nemcsak a szerkesztőt, hanem a lap előfizetőinek lépéseit is figyelemmel kísérték. Sarcevic elsőként szerkesztette és adta ki 1870-ben a „Bunjevacko — sokacki kalendar''-t. (Bunyevac és sokác naptár) Megalkotta az első bunyevac — magyar szótárt. (Ricnik bunjevacko — madarskih" te vrste.) Ügyvédi munkája mellett számos cikket és tanulmányt írt és fordított. Magyar nyelven írta meg: „A Bunyevácz program. A nemzetiségi kérdés Magyarországon szerb szempontból. Elemi népiskolai magyar—bunyevácz—sokácz szótár." Újságot szerkesztett és kulturális felvilágosító munkát végzett. Jelentős kultúrpolitikusa volt saját nemzetiségének. Az akkori magyar parlamentben egyedül MOCSÁRY Lajos (1826—1916), a nemzetiségi béke „fehér hollója" látott tisztán a nemzetiségi kérdésben. Ezt ismerte fel 1886-ban Sarcevic és „Nyílt levélben" Mocsáry pártfogásába ajánlotta a magyarországi bunyevácokat. Erről tanulmányt írt Kemény G. Gábor és Mándity Marin. (Iz nase proslosti c. műben Bp—1973. 39—500.) Mocsáry Lajosról emlékkönyv is (Születésének 150. évfordulójára) jelent meg az ELTE Bölcsészettudományi Kar gondozásában. Tankönyvkiadó Bp. 1979. „Mocsáryval foglalkozó történészek úgy vélték, hogy beszédei, írásai, igazságai, küzdelmei, megpróbáltatásai: az életműve mit sem vesztett jelentőségéből és időszerűségéből." A bunyevac irodalom új szakasza mindenképpen kora kimagasló alakjához Ivan ANTUNOVIC a bunyevac püspök és író nevéhez fűződik. 1815-ben Kunbaján módos családban született, apja József korán elhunyt, és így Manda PETRIC csávolyi születésű édesanyja nevelte. „Gyermekkorában még édesanyjától tanulta szeretni, ápolni anyanyelvét — Az anya nevelése a családi fészek, legmélyebb nyomot hagy az emberben". Nagybátyja Albert Antunovic, később megyei alispán segítségére volt az özvegynek gyermekei taníttatásában. Antunovic 1876-ban lett kalocsai püspök, 1888-ban halt meg. Hivatalba lépése után sokat tett a megye és népének s — benne a — bunyevácok és sokácok — felvirágoztatásáért. A bácskai bunyevácok kulturális mozgalmának élére állt. 12* 179