Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

Nemzetiség — szocializmus — közművelődés Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevac lakosságának közművelődéséről MÁNDICS MIHÁLY „A kiművelt emberfők sokasága teszi az ország erejét." (Széchenyi istván) „ ... a világ a népek kórusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s lehetőleg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamait szólaltassa meg." — (Kádár János Vas megyei beszédéből) Nemzetiségi politikánk főbb vonásai Hazánknak, amelynek területén többféle nemzetiséghez tartozó állampolgár él együtt, ebből az együttélésből adódóan számos sajátos problémát is meg kell oldania. Igaz, nemzetiségieink aránya az össznépességen belül alacsony, a szocialista nemzetiségi politikánkat azonban olyan elvi kérdésnek tekintjük, amely nem lehet függvénye a nemzetiségi lakosság számának.

1 A régi Magyarország legsúlyosabb bűnei és mulasztásai között tartjuk számon az elégedetlen és rossz nemzetiségi politikát, amely egyik okozója volt a nemzeti katasztrófáknak. Ma ez a kisebb horderejű belpolitikai kérdések egyike. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy hatékony és helyes nemzetiségi politikánk szerény tégla társadalmunk épületében. A szocializmus építésének mai szakaszában, amikor a szocialista gazdaság építése mellett a szocialista tudat, a műveltség emelésének, terjesztésének, a közművelődés hatékonyabbá tételének időszakában élünk — a nemzetiségi kultúrák kérdése is jobban előtérbe kerül. Természetesen nem új elvek megfogalmazásáról van szó, mert erre nálunk nincsen szükség. 1 A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései. (MSZMP KB. mellett működő Kutúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása) Bp., 1974. Kossuth Kiadó. 32 —36. p.