Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára

helyiségek álltak már csak levéltári raktározó helyül rendelkezésre, de el kellett fogadni. A salétromos levegőjű helyiségek nem voltak jobb raktárhelyiségek, mint az óvárosháziak."

114 1942-ben a levéltár 5 helyiséget töltött meg: az eredetileg levéltárnak épült nagy termen kívül a dolgozóhelyiséget, mely a kutatás céljára szolgált és 3 alagsori helyiséget ( ma: 6-os).

115 A LEVÉLTÁROSOK ÉS FELADATAIK Hornyik János, mint már említettük, 1856-ban lett Kecskemét város levéltárnoka, folytatta a levéltár rendezését és megkezdte a Zárt Levéltár anyagának feldolgozását is. Új, gyűjteményes jellegű fondokat és állagokat alakított ki (tárgyi alapon), elsősorban tudományos kutatásai céljából. Mint levéltáros végezte történeti munkájának anyaggyűjtését, nemcsak Kecskemét város levéltárából, hanem az ország egész területéről igyekezett minden kecskeméti vonatkozású adatot összeszedni. A város történetét 1711-ig dolgozta fel. 1861-ben főjegyzővé választották és ekkor búcsút mondott a levéltárnak, de a tudományos életben és a városi közéletben továbbra is jelentős szerepet vállalt. Munkatársa és szerkesztője volt a Kecskeméti Lapoknak. Meghalt 1885. október 8-án; a Tudományos Akadémián Szilágyi Sándor mondott felette emlékbeszédet.

116 1861-ben Ballá Jánost választották meg levéltárnokká.

117 Folytatta és befejezte a Hornyik által megkezdett munkát, jegyzetei és nyilvántartásai nagy segítséget jelentenek a mai kutatóknak is. Legnagyobb munkája volt a levéltár átköltöztetése. 1856-ban mint iktató, valószínűleg közreműködött a városi irattári rend, a kútfők kialakításában. Az ő idejében szabályozták a város ügyvitelét, így a levéltár munkáját is. 1861-ben határozták meg a levéltárnok eskümintáját: „Én N. N. esküszöm stb, hogy levéltárnoki hivatalomat, melyre most választattam, híven és igazán viselem, a városi közönség levéltárát minden hozzátartozó iratokkal együtt gondosan megőrzöm, a város köz- és jogait illető iratokat, hatósági engedély, vagy rendelet nélkül sem eredetiben, sem másolatban ki nem adom, a város azon viszonyait, melyek közléséből a közönségre kár, vagy hátrány keletkeznék, még hivatalom változása után is ki nem nyilatkoztatom, a város közjavát tehetségem szerént előmozdítom, a peres felek által ügyeik előmoz114 Adatok a levéltár történetéhez. 1929. január 24. Idézi Balnyi Béla. i. m. Kézirat 59. p. 115 U. o. 1942 I. — 19 153. sz. Garzó József jelentése. 116 Kecskeméti Lapok. 1885. 41—44. sz. 117 Kecskeméti nagy képes naptár. 1893. 149. p.