Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

elnyerése érdekében.

38 Az iskolaszéki javaslatot a városi tanács módosított formában terjesztette a th. bizottság elé, amennyiben az általuk javasolt 12 pusztai iskola helyett 20-nak a felállítását kezdeményezte. A tanácsi előterjesztés szerint a város vállalja az iskolák felépítését és fenntartását, a tanítói fizetéseket viszont államsegélyből kívánja fedezni.

39 A VKM válasza kedvező volt. A minisztérium hajlandó volt támogatni az ügyet, ha a város eleget tesz a következő feltételeknek: a 20 iskolát a saját költségén felépítteti és felszerelteti, gondoskodik az iskolák dologi szükségleteiről, minden tanítónak természetbeni lakást vagy lakáspénzt, kertilletményt és évi 100 korona fizetést biztosít. A minisztérium ennek fejében vállalja a 20 új tanító fizetésének 1200 koronára való kiegészítését államsegély formájában azzal a megkötéssel, hogy az új iskolák helyének és felépítésük sorrendjének meghatározásakor a tanfelügyelő véleményét is ki kell kérni, valamint évente négynél több tanítói állás nem szervezhető.

40 A munkálatok megindultak

41

, hamarosan közbeszólt azonban a világháború, amely jelentős változásokat okozott a város életében, benne az iskolaügy területén is. Az 1913/14-es tanévben 12 989 tanköteles korú gyermek volt Kecskeméten, ebből 5844 lakott a városban, 7145 a városkörnyéki szőlőkben és a pusztákon. A 12 989 tankötelesből 9544 járt iskolába. Az iskolába járók aránya a későbbiekben tovább romlott. A mozgósítások miatt abbamaradtak a megkezdett pusztai iskolai építkezések, a kerületi népiskolák épületeiben katonai kórházat rendeztek be; Sok tanítót behívtak, már 1914 szeptemberében 23-an megkapták a behívót. A be nem vonult tanítók és a tanítónők közül többen önkéntes szolgálatot vállaltak: a segélyakciók szervezésében vettek részt, illetve a városi hivatalok munkáját segítették. Mindezek miatt az 1914/15-ös tanév megnyitását néhány héttel el kellett halasztani.

42 1915-ben a helyzet tovább romlott. A háború előtti 54 belső elemi iskolai osztály helyett csak 34 indult be. Az ezekbe beírt tanulók száma 1892 volt, 1475-tel kevesebb, mint az előző tanévben. A pusztai iskolákba ugyanekkor 2143 tanuló iratkozott be, 785-tel kevesebb az előző évinél.

43 A népoktatás 1918-ra mind a belterületen, mind a pusztákon a mélypontra süllyedt. Egyre nyomasztóbbá vált a helyhiány annak ellenére, hogy több egyesület és testület engedett át termeket tanítási célra. Emellett a tanítók sokszor hónapokig nem taníthattak, mert kirendelték őket a rekvirálásokhoz. Távollétük az 38 Iskolaszéki jkv. 101/1906. 39 Ua. 92/1909. 40 Ua. 62/1911. 41 Uo. és 52/1913, 7/1914, 39/1914. 42 Ua. 122/1914. 43 Ua. 23/1915.