Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

4. Könyvtárak Félegyházának nyilvános városi közkönyvtára egészen 1949-ig nem volt. Ez nem jelentette azt, hogy a város lakosságának a könyvek által nyújtott ismereteket teljesen nélkülözni kellett, hiszen léteztek könyvkereskedések és léteztek a különböző testületek könyvtárai. Jelentős volt az iskolai könyvtárak állománya, különösen a főgimnázium és az Állami Tanítóképző rendelkezett gazdag könyvanyaggal. Ezekből — a tanulókon keresztül — a szülők is könyvekhez juthattak. A másik csoportot az egyesületi könyvtárak képezték, melyekről az egyesületek tárgyalásánál már szóltunk. A könyvtár minden egyesület életében fontos szerepet töltött be. Gyarapítását legtöbbször saját erőből biztosították. A gazdasági egyletek a Földművelésügyi Minisztériumtól és a VKM-től is kaptak könyveket. Ugyancsak a VKM-től kapott 10 tanyasi iskola egyenként 130 kötetes „könyvtárat". Mindez a művelődés központi akaratnak megfelelő irányítását szolgálta. A szakszervezetek egyesített könyvtára az 1920-as évek végére elérte a 2000 kötetes állományt. Összetételére a gyakori elkobzás enged következtetni. Sajnos, sem könyveik, sem azok jegyzéke nem lelhető fel. Ugyanez érvényes az egyesületekre is, ezért a könyvállomány összetételének kritikájától el kell tekintenünk. Tény viszont, hogy a könyvállomány összetételének „nem megfelelő volta" többször okot szolgáltatott egy-egy szakegylet feloszlatására. A vármegyei Hivatalos Lap is felhívta a figyelmet a nem engedélyezett munkák terjesztésének akadályozására, mivel azok „a közelmúlt forradalmi állapotainak egyik előkészítőjeként szerepeltek".

106 Jelentős volt az 1927-ben megnyitott Roykó-kölcsönkönyvtár. Roykó Viktor könyvkereskedő 2000 kötetes állománnyal nyitotta meg. Beiratkozási díj havi 2,40 pengő volt, ezért korlátlan számban, akár mindennap cserélhetett könyvet a beiratkozó. A Csonkamagyarországban rendszeresen közzétette az új könyvek jegyzékét, a gyarapítást pedig a már egy éves tagsággal rendelkezők javaslatai, igényei szerint végezte.

107 Ő rendezte meg az első könyvnapot városunkban, 1931. május 4—5-én, könyvkiállítással és vásárral összekötve.

108 Az ismeretek terjesztésének fontos eszköze volt a sajtó. A szakszervezeti lapok, a Népszava, a Vas- és Fémmunkások Lapja — amely a legjelentősebb szakszervezeti lapok közé tartozott — az Építőmunkás és a Bőripari Munkás 106 P. P. S. Kk. vármegyei Hivatalos Lap 1923. 277. p. 107 A kölcsönkönyvtárról = Csonkamagyarország 1927. február 20. 108 Magyar könyvnap városunkban = Csonkamagyarország 1931. ápr. 26.