Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

A közgyűlés a rendeletek értelmében valóban nem volt illetékes, de bizottságot kellett volna kiküldenie, amely mint minden egyesületben az igazolást elvégezte volna. Ez elmaradt, s valószínű, Haubner sértődöttség miatt vált meg a 12 évig vezetett körtől. A Polgári Daloskör igen mostoha körülmények között, a Szt. János téri elemi népiskolában tartotta próbáit. Sem villanyvilágítást, sem fűtést nem kaptak, csak a puszta termet. A lelkesedés átsegítette őket a kezdeti nehézségeken. Az új tagokat azzal csábították belépésre, hogy „a tanórákon nemcsak énekelni, hanem kottákat is fogunk tanulni."

78 1922-ben már 66 működő tagjuk volt. Első hangversenyüket még 1920 szilveszterén megtartották, nagy sikerrel. A saját helyiséggel nem rendelkező dalosokat minden egyesület igyekezett segíteni. A kör gyorsan erősödött. Az 1921. évi beszámoló szerint egyéves működésük alatt tartottak egy önálló hangversenyt, ezen felül négyszer szerepeltek nyilvánosan. Volt 52 működő, 35 alapító és egy pártoló tagjuk. Betanultak 16 világi és 6 egyházi dalt. Próbalehetőségeik is javultak, mivel az iparos tanonciskolában kényelmes helyet kaptak. 1922-től beléptek az Országos Dalos Szövetségbe. Vegyeskarrá alakultak, 1924-ben, 26 női és 46 férfi működő tagja és 48 alapító tagja volt a körnek.

79 Ettől kezdve a létszám fokozatosan csökkent. A tagság elpártolt a népdalokat csökkenő számban, míg az irredenta és érzelgős műdalokat növekvő számban műsorra tűző együttestől.

80 Hat év elteltével az alakulásnál belépett tagok közül már alig maradtak. így természetesen nem lehetett komoly kórusmunkát folytatni. Programjukat kitöltötték a „hazafias" ünnepségeken való fellépések, s ezeknek a hangneme meghatározta egész magatartásukat. Az 1929-es zászlószentelés! díszközgyűlésen Marosy Lajos ügyvezető elnök a sokat hallott nacionalista, irredenta eszméket visszhangozta. „Ez a mi kis egyesületünk is a magyar nóta szent, nagy ihletével akar dolgozni a magyar jövőért. Erre a szent célra bontotta ki zászlóját, s készen áll, hogy a szent jelvény alatt kis körében is dalával tettre tüzeljen, szívet lelkesítsen, restet felriasszon, gyávát bátorítson,... készen áll, hogy részese legyen a közeljövő nagy harcának: az új honfoglalásnak."

81 A másik, a Petőfi Daloskör 1920-ban válságos helyzetbe került, de a képviselőtestület 1000 korona segélyt adott részükre, és Szentes város is belépett az alapító tagok sorába, szintén 1000 koronával. 1921-ben 60 új 78 Polgári Dalárda = Félegyházi Közlöny 1920. augusztus 15. Polgári Daloskör = Félegyházi Közlöny 1921. november 13. 79 A Polgári Daloskör = Csonkamagyarország 1924. február 24. 80 Meghívó = Csonkamagyarország 1926. október 17. 81 Ünnepi beszéd = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1929. június 30. 8 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 113