Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

népművelési előadóképző tanfolyamokon 1920—1926-ig kiképeztek 162 személyt, csaknem az egész városi tantestületet. Ennek ellenére a félegyházi népművelési munka hiányosságai miatt az alispán többször is elmarasztalta a polgármestert, akit a fokozódó pártharcok is egyre nehezebb helyzetbe hoztak. Az Egységes Párt pozíciói erősödtek, a város irányításában pillanatnyilag még hatalmon lévő függetlenségi párttal szemben. A helyi problémák miatt elfoglalt polgármester nem jelent meg a KNB 1926. december 16-i teljes ülésén, ezért az alispán ismételten szigorúan figyelmeztette: „ .. . mert a népművelésnek a város területén való irányítása miatt fontos, hogy a Polgármester úr a törvényhatóság népművelési központjának, sokszor a nyilvánosságot nem érintő kérdéseit is ismerje".

41 A sok figyelmeztetés, a központ szaporodó ajánlásai és számonkérő levelei hatására 1927. szeptember 28-án újraválasztották a helyi népművelési bizottság vezetőségét. Elnök Dr. Holló Béla polgármester, alelnök Dr. Rády Lajos városi főjegyző, népművelési gondnok Zsadányi Nagy Árpád reálgimnáziumi tanár lett. A tagok között is történt néhány személycsere. Az új bizottság foglalkozás szerinti összetétele: két plébános, három iskolaigazgató, egy tanár, két orvos és egy állatorvos. A tényleges munkát végző gondnok 1927-től évi 600 pengő tiszteletdíjat kapott, havi 50 pengős részletekben. Munkájáról félévenként beszámolót kértek, s hivatalos óráinak megtartásához kiutaltak számára egy asztalt a leventeügyosztály helyiségében. Zsadányi már az első beszámolójában ismertette, hogy az agyonszervezett és központosított népművelési munkának a hangzatos ideológiai célok és közvetelmények mellett milyen belső buktatói voltak. A vármegyei népművelési titkár buzdította a népművelési munka fokozására, még konkrét anyagi segítséget is ígért. Az ígéretből azonban semmi sem realizálódott, viszont megnövekedett a bürokrácia. Fél év alatt — mint írja — 5 teljes költségvetést és tervezetet, 2 jelentést írt és mintegy 40 leiratra válaszolt. Ennek ellenére a népművelési munkához sem jóváhagyást, sem anyagi hozzájárulást nem kapott. A lecsökkentett városi támogatás összegét sem egészítették ki, sőt még a megyei központ követelt — és kapott — 530 pengőt.

42 Az 1926—1927-es évad külterületen végzett népművelési munkájának eredménye egy analfabéták számára tartott tanfolyam, Csólyos puszta Il-es körzetében, ahol 28 hallgatót — földműves és cseléd — oktattak, 156 órában. 41 BKmL — Kkfh. lt. Polgm. Hiv. 6402/1928. alapszám. 42 BKmL — Kkfh. lt. Polgm. Hiv. 72/1928. alapszám: Kiskunfélegyháza rt. város Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága 1927. szept. 28. jegyzőkönyve.