Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)

A református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében: Az intézet szervezetének fejlődése és igazgatása - 1831 - 1874

A REFORMÁTUS JOGAKADÉMIA TÖRTÉNETE AZ ÉVKÖNYVEK TÜKRÉBEN AZ INTÉZET SZERVEZETÉNEK FEJLŐDÉSE ÉS IGAZGATÁSA 1831 - 1874 A felsőoktatás kecskeméti előzményeiről a református gimnázium első nyomtatott értesitőjében találhatunk adatokat. Az iskola felsőbb osztályaiban latin és görög irodalmat, magyar és egyetemes történelmet, bölcsészetet és hittudomá­nyokat tanitottak. Az összefoglalás név szerint is felsorolja tanárait 1599, 16Z.6­2 3 I752 között. * Ebben az időben a debreceni Kollégium partikulájaként működött. A Helytartótanács 1753. május 26-i leirata alapján lett gimnáziummá. Az intézet életében a XIX. század első felében új korszak kezdődött. 1828­ban a kecskeméti református egyház új iskoLaépület felállítását határozta el és kér­te, hogy az egyházkerület Kecskemétet jelölje ki főiskolája helyéül. Ezt az egyházi elöljárók el is fogadták, sőt segélyt is ajánlottak fel. Az iskola alapkövét 1830-ban tették le. Időközben a nagykőrösiek is hasonló igénnyel léptek fel, de végül 1835­ben a királyi jóváhagyás Kecskemét mellett döntött és az iskolát főiskolai rangra emelték. ~* A mag3'arországi református Konvent lSZ.0-ben, a többi egyházkerület­ben lévő anyaiskola /Debrecen, Sárospatak, Pápa/ közé számitotta a kecskeméti főiskolát is. " I83I és 1S36 között négy főiskolai tanszéket létesítettek bölcsészeti, hit­tudományi és jogi szakon. A négy tanár közül hármat Kecskemét, egyet a superin­tendentia terhére alkalmaztak. A jogtudományi szakra Vállaji Sipos Imrét hivták meg 1835-ben, majd 1836-ban rendes jogtanárrá nevezték ki. " Az iskola igazgatása az 1790/1. évi 26. t.c. alapján a dunamelléki egy­házkerület és a kecskeméti református egyházközség - mint fenntartók - között lét­rejött egyezség, "coordinatio" szerint történt. Л felügyeletet a dunamelléki egy­házkerület főtanácsának elnökei /a superintendens és a fő gondnok/ helyett - mivel ők nem lehettek állandóan jelen - egy, általuk kinevezett igazgató választmány gya­korolta, melynek elnökeit az egyházkerület hivatalnokai közül, tagjait pedig a hely­ben lakó superintendentialis assessorok és kecskeméti egyházi elöljárók közül vá­lasztották. Ezen igazgató választmány feladata volt a Helytartótanácsnak küldendő jelentések összeállítása, a felsőbb rendelkezések végrehajtatása és ez volt az "is­kolai szék" fellebbviteli hatósága is. Az iskolai szék elnöke volt az igazgató tanár és az egyházi elöljárók közül választott iskolai inspector. Tagja volt minden rendes tanár és a helybeli egyháztanács által időről időre kinevezett 3-^- elöljáró. Felada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom