Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)
Tantárgyak és tananyag - 1831 - 1874
5. Jogtörténelem, illetve Magyarország története különös tekintettel közjogi és törvénykezési fejlődésére. Első előadójának, Bulcsú Károlynak halála után Madarassy László, Szabó Vince és Vámos Béla is Ladányi Gedeonnak, a debreceni jogakadémia tanárának a könyvét használta. 1871-től Szeless József "Magyar alkotmánytörténet" cimen hirdette meg az előadást. A magyaron kivül általános jogtörténetet is tanitottak, 1865-től Madarassy László, Szabó Vince, Mádi Ferenc, Dömötör Sándor és Szeless József. Eleinte kézirat, majd Wenzel Gusztáv müve alapján adták elő. 6. Egyházjog. 1862-ben Bulcsú Károly az első évfolyamon tanitotta, de már a következő évben a második évfolyamra tették át, és különös hangsúlyt fektettek a protestáns egyház főbb kánonaira. Előadói 1868-tól Kovács Ferenc kéziköny56 vét használtak. * 7. Politika. Kezdetben csak alkotmány és igazságügyi, később pénzügytant, közrendészeti és nemzetgazdászati politikát is tanitottak, és kézikönyvként Karvasy Ágoston munkái szolgáltak. 1863-tól a második évfolyamon adta le Dékány István, és ugyanakkor külön tárgyként, a harmadik évfolyamon, nemzetgazdászati előadást is tartott. 1865-től külön tantárgy lett a pénzügytan és 1871-től a "nemzetgazdászat" is, a harmadik évfolyamon. 8. Statisztika. 1862-ben Molnár László saját kézirata alapján tanitotta az "általános és osztrák állami statisztika"-t. 1863-ban a 2, évfolyamon adták elő az "Európai államok s különösen az Austriai Birodalom statisticája" cimen, de tanárát nem tüntették fel. 1864-66 között egyetemes statisztika cimen a 3. évfolyamon - feltehetően - Madarassy László tanitotta, Kőnek Sándor, majd Hunfalvy János müve 57 alapján. * 1866-tól a második évfolyamon Szabó Vince, majd Szeless József oktatta, s az utóbbi 1874-1875-ben speciálkollégiumon statisztika elméletet is adott elő. 9. Mádi Pál orvos - haláláig - speciálkollégium keretében adta le a "törvényszéki orvostan"-t, 1874-ben Nagy Mihály orvos vette át a tárgy tanitását. 10. Az elsőéves joghallgatóknak latin jogi irodalmat is tanitottak 1863tól. Ekkor Cicero: De officiis c. müvének első három könyvét vették át. 1867-től Tatay András, majd Szigethy István foglalkozott a latin /jogi/ irodalommal. 1868tól 1870-ig Csillery Benő a "Tizenkéttáblás törvény"-t tanitotta. Ettől fogva a latin nyelv ciktatása megszűnt, 1862-ben a másodévesek minden tantárgyát Csilléry Benő tanitotta, mégpedig magyar polgári magánjogot, az általános osztrák polgári törvénykönyv idevont részével, Suhayda János nyomán, a magyar büntető jogot Szlemenics Pál, a váltóés kereskedelmi jogot "Szeniczey" munkája alapján és az osztrák bányajogot saját kéziratából. 1863-ban, a hároméves képzés bevezetésekor, a másodévesek Csillérytől csak bányajogot hallgattak, kiegészítve a magyar országbírói értekezlet módosító határozataival. A többi jogi tárgy a harmadik évfolyamra került át. 11. A második évfolyamon új tantárgy lett a diplomatika. Dékány István a
