Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)
A református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében: Az intézet szervezetének fejlődése és igazgatása - 1924 - 1949
vábbá a tanári kar 2 tagja kapott helyet. A bizottság maga választotta elnökét, annak helyettesét és a jogakadémia tanárait, de kinevezésüket a Konventnek kellett megérősitenie. A kormányzóbizottságot megbizták az új szabályzattervezet összeál39 . litasavai is. * Az alakuló ülés tanárra választotta a hódmezővásárhelyi jogakadémia volt igazgatóját, jóváhagyta a tanszékek és tantárgyak csoportosítását, átvette a tanárokat, egy év tartamára megérősitette a magántanárokat. Elhatározta, hogy egy-egy évfolyamra 100 hallgatót lehet felvenni. Igazgatóvá Joó Gyulát, helyettes igazgatóvá Dezső Gyulát választotta meg, I925. szeptember 1-től tértek rá - a jogkör lényegi megváltoztatása nélkül - a dékán és prodékán választásra. A dékánt évről évre a tanári kar választotta. Tulajdonképpen az új szervezeti szabályzat mindössze ennyit változtatott az ide41. íglenes szervezeten. A minisztérium azonban továbbra is vissza akarta szoritani a jogakadémiák tevékenységét. 1926-ban az első évfolyamra csak 40 hallgató felvételét engedélyezЛ2 te. 1927-ben pedig megszüntette a jogakadémiai államvizsga-bizottság tevéid í u 43kenyseget. A harmincas években ismét felvetődött a jogi oktatás reformjával kapcsolatban a jogakadémiák megszüntetésének a kérdése is. 1940-ben pedig gyakorlatilag jogi előkészitő tanfolyammá degradálták, ui, megszüntették a 3. és 4. évfo45 lyamot. * E rendelkezést azonban nem hajtották végre és a második világháború alatt évről évre meghosszabbitották a négy évfolyamos képzésre szóló engedélyt. A Jogakadémia évkönyve az 1943/1944-es tanévről nem jelent meg, s az év eseményeiről utólag sem számoltak be. A .legközelebbi - utolsó - évkönyvükben, I944/I947-ben, vázlatosan összefoglalták a felszabadulás utáni eseményeket. Az intézet a felszabadulás után 1944. december 10-én nyitotta meg kapuit, de csak ideiglenes előadói testület látta el az oktatási feladatokat. Az első félév I945. február 1-én ért véget, amikor épületét kórházzá alakitották. A második félévet a László Károly u. 5. sz. házban kezdték meg, s csak június 7-én költöztek vissza korábbi helyiségeikbe. 1945-ben visszaállították a 3. és 4. évfolyamot is. Az 1945-1946-os tanévben - a rendes tanárok közül egyedül életben maradt - Dezső Gyula vette át a dékáni tisztet és bővült az előadói testület is. A tanév végén Dezső Gyulát Debrecenbe egyetemi tanárnak nevezték ki, ezért leköszönt tisztéről, és helyette visszahívták az intézethez - dékánnak - Réthey Ferenc, 1940-ben már végleg nyugalomba vonult római jog tanárt. 1946-1947-ben 5 új tanárral bővült a tanári kar, s igy sikerült eleget tenni az új tanrend követelményeinek is. 1948-ban a többi felekezeti iskolával együtt a kecskeméti jogakadémiát is 47 államositották. * Működését, mint állami jogakadémia folytatta, Réthey Ferenc / o dékán vezetésével. * Az intézetet véglegesen csak a 4105/1949. /134/ Kom, sz. rendelet szüntette meg: "/1/ Az Egri Állami Jogakadémia, a Kecskeméti Állami Jogakadémia és a Miskolci Állami Jogakadémia működése az 1949. évi augusztus hó 30. napján megszűnik." A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azonban úgy intézke49 dett, hogy az intézet hallgatói bármely egyetem jogi karán felvételt nyerhettek. '
