Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
2 sim silling." Borvásárlás: „adott ki bor vételére 7 sillingest 342, poltura 30." „Adott ki bor vételére 367 sillingest és 20 polturát." 267 Ezt a pénz tehát érdekes módon mindig csak 7 sillinges formában fizették. Értéke, amikor kiszámítható, következetesen 105 dénár. Ennek alapján nem lehetett rézpénz! 268 Végezetül érdemes még arra utalnunk, hogy ugyanilyen értékben forogtak az ezüst fóltallérok is. 53. Spades tallér A nálunk ritkán előforduló pénzek közé tartozik. Mindössze két alkalommal történik róla említés az 1695-ös adólajstromban „item adott egy spades tallért, tall. 1, gar(as) 2." „Item egy hasonló spades tall." Ez a forrásainkban ritkán felbukkanó pénz biztosan nem játszott komoly szerepet a pénzforgalomban, de az a tény, hogy adófizetésre is használták, jelzi, nem egyedi esettel állunk szembe. A bizalom iránta az adószedő részéről is megvolt, hisz a legértékesebb tallérokkal egyenértékben fogadta el. 54. Szusztak Ezt az elnevezést nem egyetlen pénzre alkalmazták. Kőhegyi-Nagy szerint a hatkrajcárossal azonos a XVIII. században. 269 Az alább idézendő szövegek kétségessé teszik ezen megállapítás kizárólagosságát az előző évtizedeket illetően. Biztos, hogy lengyel pénzek is voltak e néven forgalomban. Fenntartásunkat, illetve megállapításunkat megerősíti az is, hogy forrásainkban 1640-től találkozunk szusztakkal, míg a hatkrajcárosok verésére csak 1659-től kerül sor. 270 A kecskeméti és a nagykőrösi forrásokban, ha nem is nagy tömegben, de rendszeresen fellelhető fizetési eszköz. Nagykőrösön az egyes évek bírái adnak át egymásnak belőle: ,,. . . szusztakot, negyven számot, forint 80." 271 „. . . Ismét ugian akkor attanak 4 sustakot forint 6." 272 Majd később adófizetésnél leljük fel: „Adott megh 8 sust (azaz) dénár 96." 273 A század végén Kecskeméten munkabért fizettek vele. „A cigányoknak adtam 5 tallért, 267. Uo. 1695. 26. old. 268. HUSZÁR L. : i. m. 62-n egyértelműen rézpénzre utal. Egysilinges esetében ez még el is képzelhető. 269. KŐHEGYI—NAGY: i. m. 114. old. 270. R. GEYER: i. m. 28—29. old. 271. PmL V. 206/a 1640. 182. old. 272. Uo. 1641. old. 273. Uo. 1679. 192. old.