Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

rögzítette : „vagyok az Tóth Péternek ados 2 petákkal."

236 Később a XVIII. század folyamán a 7 krajcáros neveként is szerepel. Az egykori öt poltura értékű peták a későbbi évtizedekben 14 dénárral volt egyenlő. 47. Piaszter A hódoltsági terület rendkívül változatos pénzügyi életére jellemző, hogy török közvetítéssel ez az ezüst pénz is fellelhető vidékünkön. Hornyik János közöl két levelet, melyek igazolják, hogy a nagykőrösi kereskedők, a kecskeméti cívisek és a budai török tisztségviselők egyaránt jól ismerték és elfogadták ezt a spanyol eredetű,de hozzánk török közvetítéssel került fizetési eszközt. 1653-ban Kecskemét lakói a templom vakolatának megújítására kértek engedélyt a török hatóságoktól: ,,. . .miután ezérí a kincstárnak járó> 15 ezüst piasztert lefizették . . ." az engedélyt megkapták.

237 1658-ban történt, hogy Dúsak János „ezelőtt hat hónappal városunkba jővén tőlünk; kereskedésére 22, Tálas Zsuzska nevű keresztyén nötül pedig 12 és fél ezüst piasztert vitt el. Halas határában rabló katonákkal találkozott, kik őt meg; megfogván kifosztották. Elvettek tőle 44 piasztert ..." 1673-ban pedig Kecskeméten Hegedűs János ós Sárközi Pál fizettek Bene pusztáért haszonbérben 32 piasztert Musztafa budai szandzsák bégnek.

238 E néhány eset azt is igazolja, hogy csak szórványosan használták a piasztert a helyi adásvételek lebonyolításában. Ezek alapján a piaszter helyi forgalmi értékét megállapítani nem tudjuk* Zsámbéki szerint a para tízszerese volt.

239 48. Poltura A XVI—XVII. század folyamán a lengyel pénzek igen nagy teret kaptak a magyar gazdasági életben. Közöttük a legelterjedtebb a poltura volt. Fél garassal, azaz másfél krajcárral volt egyenlő. Nevét is innen kapta : pol = fél, twory = más. Azonban nemcsak a lengyel veretek terjedtek el nálunk. A poltura verését már az 1674-es mstrukció is elrendelte az ebben az évben működni kezdő nagybányai pénzverdében.

240 236. Szk 1707. 125. old., illetve Végrendeletek 1709. 237. HORNYIK: i. m. II. 232—233. old. 238. HORNYIK: i. m. II. 483., Ш. uo. 358. old. 239. ZSÁMBÉKI László: Magyar művelődéstörténeti kislexikon, Bp. 1937. 325. old. 240. BODOR L: i. m. 12. old.