Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
12 polturásokatt, huszonkétt tallérra valott, egy-egy tallér számban. . ." 227 Ezekben az években viszonylag gyakran fellelhető ez az elnevezés. (L. még: kongó.) Ujabb adatunk 1694. május 25-én kelt: „hatt 25 pénzes garasokatt olvasván egy tallér számban . . ." 228 1700-ban: „öreg harangra kötelet vettem 2 öreg garason." „Az fa vágóknak három kemenczehez való fa vágásáért 12 öreg garast" fizetett ki a gondnok. Még 1739-ben is feltűnik: 170 rénes forint „facit 113 tall, és 2 üreg garast." 229 Nem kerülheti el figyelmünket az az ellentmondás, hogy az öreggarast meglehetősen következetesen huszonöt pénzesnek nevezik, és értéke ugyanakkor megegyezik a 30 dénáros árfolyamú garaséval. E mögött minden bizonnyal a régi elnevezés húzódik meg. 1660 körül a tallér hivatalos értéke 150 dénár volt. Egy tallért ugyanakkor 6 db 15 krajcáros, azaz öreggaras értékben fogadtak el. A 15 krajcáros tehát 1660 táján 25 dénárt (pénzt) ért. 1686 után több más pénz esetében is visszatértek a hatvanas évek átváltási arányaihoz. (L. arany, tallér stb.) E mellett minden bizonnyal valamely hasonló pénztől való megkülönböztetésként is használták ezt a „ragadványnevet". Ez a tény néhány gondolat, illetve kétely megfogalmazását teszi szükségessé. 1686 után tehát a 15 krajcárost (öreggarast) megkülönböztetik a 30 dénár értékű garastól, mellyel értékben azonos. Feltehető tehát, hogy a tízpolturást jelölték a garas kifejezéssel, míg az öreggarast a 15 krajcárosra alkalmazták továbbra is. Külön vizsgálatot igényelne, hogy a tízpolturás és a tizenöt krajcáros nemesfémtartalma hogj^an aranylott egymáshoz. Sajnos erre vonatkozóan sem találtunk utalást a szakirodalomban. 45. Para E török pénz is azon idegen fizetési eszközök közé tartozik, melyek egy időre feltűnnek a mezővárosok gazdálkodása során, néhány éven át ritkábban vagy gyakrabban jelentkeztek a hétköznapok adás-vételei során is, majd váratlanul örökre eltűnnek erről a vidékről. A para forgalma Kecskeméten a felszabadító háborúkkal lehetett szoros összefüggésben. Első alkalommal Bécs ostromának évében találkozunk vele, és Buda felszabadítása után csaknem valamennyi török pénzzel együtt 227. Szk 1693. 228 Szk 1693. 23. old. ill. Tjk 1690—1699. 282. old. 229. RE gn.
