Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

tall. 164. Item f. 1, den. 20, oszpora f. 1, den. 60."

218 Mindenesetre feltűnő, hogy a lényegesen szűkebb időközben használt para és lepér adófizetés során is feltűnik, az oszporának nyomát ezen feljegyzésekben nem leljük. Ez nem zárja ugyan teljesen ki, hogy közterhek lerovására nem használták volna. Valószínűbb az, hogy a csekély értéke miatt inkább dénárba, forintba számolták át. De a fenti példa mellett csaknem valamennyi feljegyzés, amely az oszporára utal azt jelzi, hogy elenyészően csekély részét képezte még az aprópénzeknek is. „Komlós Ambrust és Szűcs Istvánt Nándorfehérvárigh küldvén kölcségére adtunk flO 3. d. 28. Derék pénzből, oszpora pénzbül."

219 Ugyanez évben a főbíró elődjétől a város pénzét átvéve kapott „item oszpora pénztis flo 3."

220 Nagykőrösön sem játszott fontosabb szerepet e török pénz. Ritka kivételnek számít a rá történő utalás, mint pl. az alábbi is : a bírák elszámolásakor átadtak „rossz oszporat d. 65."

221 Az 1680-as években valamivel gyakoribbá vált a használata Kecskeméten. A református ecclesia gondnokának feljegyzései között 1683-tól több, az alábbihoz hasonló bejegyzés található: „Egy ember adot 14 oszporat." (Döntő többségben garasban, ritkábban polturában adták az alamizsnát.) „Sárközi ember adot 5 garast item két oszporat." „Az sarkadi Keresztyén Ecclesia küldött alamizsnát ket garast, oszporat hatvan hatot. Ismét hozott Király János öt oszporat, egy poltorát." „Szabadszállásról Nemődi János. . . küldött 26 garast, 20 polturát, 6 oszporat." ,,. . .hogy az nazur hivatot az templom felől vittünk innen házul hétszáz garast, oszporat 67." Majd később ugyanoda „vittünk két száz ötven garast, 6 oszporat".

222 Egyetlen közvetett adatunk van, hogy adóba is fizettek oszporat: „Az mely adópénzt Csertő János uram adott Biro uramnak tall. 50, párat és oszporat f 8."

223 1686 folyamán a kisebb kiadások között többször fellelhető az oszporában 218. Al 1663. 185. old. 219. Szk töredékek. 1677. 24. old. A hódoltság előző évtizedeiben a török pénzek, pontosabban az oszpora minden bizonnyal gyakrabban előfordult a kiadásokban és a bevételekben. Sajnos 1662-t megelőző évekből nagyon töredékesek forrásaink, és mindössze néhány erre vonatkozó adatot sikerült fellelnünk a XVI—XVII. század fordulójáról. 1599-ben Szabó Pétert és Varga Perencet küldte a város Budára az adó kifizetésére. Magukkal vittek 961 forintot és 91 pénzt, ezen belül 89 forintot oszporában. (Hornyik II. 44.) 1600-ban „Gyertyaszentelő tájban elhalván Szűcs Péter a város bírája, halála után felnyitották a város ládáját, és találtak benne 84 aranyat, 78 forint aprópénzt és 1215 oszporat." (Hornyik II. 52.) Majd ugyanebben az évben: „Szent György napján maradt Kun János bíró uramtul pénz és egyéb: forint 392. Arany van benne 181, tallér van benne 22. Aprópénz 40 forint. Oszpora van 500 forint 45 dénár." (Hornyik II. 54.) 220. Szk 1677. 221. PmL V. 206/a 1678. 169. old. 222. RE gn 1682—99. 223. Szk 1684. 29. old.