Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A XVII. század egyik legkedveltebb fizetési eszköze a stájer főherceg ezüst pénze volt.

95 A 30-as és a 40-es években Nagykőrösön gyakran előfordul a számadáskönyvekben. Az előfordulás gyakorisága és az összeg nagysága csaknem megegyezik a császár tallérral. Utána viszont szinte teljesen eltűnik, legalábbis külön nem jelölik. Kecskeméten egészen 1690-ig nem találkozunk vele. Ugyanakkor a tanács korábban idézett határozata ezt is megemlíti, tehát nem lehetett ismeretlen. Ezt igazolja az a tény is, hogy 1696-ban az egyik adózó „adott 3 gréci forma tallérokat négy tallérban."

96 XI. táblázat A GRÉCI ÉS A CSÁSZÁR TALLÉR ÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA (dénárban) Év Gréci tallér Császár tallér Év Nagykőrösön

67 Budán Nagykőrösön Budán 1630 1631 1632 1634 1636 150 150 160 170 170 170 135 140 160 160 A tíz-tizenöt dénár különbség általában fellelhető a két érme között. 1696-ban Kecskeméten 240 dénár értékben fogadták el, tehát azonos értékűnek tekintették a császár tallérral. (L. még tallér.) 21. Imperialis tallér Az imperialis vagy Reichs tallér magyarul császár tallér. Lényegében minden, a birodalom területén vert tallér azonos súlyú és finomságú.

98 (L. tallér név alatt.) 95. HORVÁTH Tibor Antal: Régi magyar pénznevek ... 16. old. 96. Al 1696. 97. PmL V. 206/a 1630—1636. 98. Császár tallér vagy más néven imperialis tallér 1659-től azonos az osztrák tallérral. Ezen nagy és értékes ezüst pénz színsúlya korábban is nagyjából megegyezett a magyar tallérral, ezért csak ritkán különböztették meg a kettőt. HORVÁTH Tibor Antal 1963—64. 26. 4* 51