Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

A FONTOSABB VAGYONOK %-OS MEGOSZLÁSA AZ EGYES RÉTEGEK KÖZÖTT Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag Vagyonnal rendelkezők Az adófizetők I Ingatlanok közül csak szőlővel rendelkezik szőlővel és kerttel csak szántóval szántóval és szőlővel szőlővel, szántóval ós kerttel 54,4 0,3 0,7 21,1 1,0 21,6 1,3 15,1 49,0 3,9 8,7 13,0 57,6 12,0 9,3 4,6 11,6 46,5 20,9 35,2 0,9 11,3 35,8 4,9 26,6 0,6 8,5 27,1 3,7 Összesen : 84,5 90,9 91,3 92,9 88,1 92,9 csak állatokkal csak termőfölddel állatokkal és termőfölddel 11.7 66,7 18,1 9,1 11,8 79,1 8,7 91,3 7,0 93,0 10,2 37,0 51,0 7,8 28,0 38,6 Összesen : 96,6 100,0 100,0 100,0 98,2 74,4 felesbérlettel I 5,4 2,0 1,0 2,3 3,6 2,7 Az így nyert táblázat néhány igen figyelemre méltó sajátosságra hívja fel a figyelmet a körösiek vagyonának struktúráján belül. Az egyik legfeltűnőbb, hogy a csak állatállománnyal rendelkezők aránya rendkívül alacsony. Még ha figyelembe vesszük is, hogy a pusztítások, a háborúk nagy kárt okoztak az állatállományban, kétségtelen tényként rögzíthetjük, hogy Nagykőrösön igen kevesen voltak azok, akik megélhetésüket kizárólag az állattartás valamely formájára alapozták. Lényegében a növénytermesztésre és az állattartásra együttesen építő, a későbbi évszázadok során e vidéken általánosnak mondható gazdálkodás rendszere már a XVII. század második felére kialakult. A valamilyen növénytermesztés után dézsmát fizetők száma 515 volt, azaz az adófizetők 66,5%-a, illetve a valamilyen vagyonnal rendelkezők 88%-a. Tehát a szőlő és a szántóföldi növények termesztése a lakosság döntően nagy hányadát érintette. A szántóföldi termelés egyik legfontosabb előfeltétele, kelléke az igavonó állat, amely a föld közvetlen megművelésénél és a szállításnál nélkülözhetetlen. A ló, illetve az ökör birtoklása, vagy annak hiánya döntően meghatátározta a család ezirányú tevékenységét. Nyilván a többször említett sarcolások és háborús viszonyok eredményezték azt, hogy a valamilyen termőfölddel rendelkezőknek 42,5%-a az összeírás időpontjában nem rendelkezett