Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

AZ INGATLANOK MEGOSZLÁSA AZ EGYES RÉTEGEK KÖZÖTT Ház Malom 1/2 1 több összesen 1 2 több Vagyoni rétegek 1 több szárazkézi pince szőlővel rendelkezik összesen kerttel rendelkezik összesen nincstelen 53 törpebirtokos 161 1 4 209 12 225 4 4 kisbirtokos 113 2% 2 1 1 96 16 1 114 8 8 középbirtokos 78 8% 1 56 14 1 71 9 2 11 gazdag 39 1 6У2 1 22 10 1 33 7 3 1 11 Összesen : 444 1 1 13% 1 2 1 3 1 5 383 52 443 28 5 1 34 %-os 1 megoszlás 57,4 0Д 1,7 0,2 0,4 0,6 49,9 6,7 0,4 57,2 3,6 0,6 0,1 4,4 XXVII. táblázat A KERTTULAJDON MEGOSZLÁSA MILLEI SZŰCS MIHÁLY JÁRÁSÁBAN Rétegek 1 2 összesen %-os megoszlás Rétegek kerttel rendelkezik %-os megoszlás I. tized törpebirtokos kisbirtokos 1 4 1 (13)* 4(11) 7,7 36,4 közópbirtokos gazdag 5 6 1 2 6(13) ! 8(9) 46,2 88,9 Összesen : 16 3 19 25,3 II. tized törpebirtokos kisbirtokos 3 4 3 (38) 4 (20) 7,9 20,0 középbirtokos gazdag 4 1 1 5 (15) K 4) 33,3 25,0 Összesen : 1 H 2 13 14,0 * Zárójelben az egyes kategóriákon belül a tizedben élő összes család száma tétben a sz alővel, a kerttulajdon egyáltalán nem volt általánosnak mondható Körösön a XVII. század végén. Kizárólag a gazdagok nagy hányada rendelkezett kerttel, s a lakosság 62,2 %-át kitevő nincstelenek és törpebirtokosok csak a legritkább esetben birtokoltak kertet. Kiemelésre kívánkozik, hogy csekélynek mondható ezen ingatlan koncentrálódása is, hisz igen kevesen