Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

A NAGYKÖRÖSRŐL TÁVOZÓK MEGOSZLÁSA Tized „jövevény" Helyi lakos Nincstelen Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag összesen %-os arány tized adófizetőihez viszonyítva I. 2 1 2 1 3 2,8 II. 3 2 4 1 5 4,8 III. 3 1 1 1 3 2,7 IV. 4 2 2 2 2 6 6,6 V. 1 1 1 1,3 VI. 1 4 3 2 5 5,5 VII. 1 1 1 1,3 VIII. 2 1 2 1 3 2,6 Összesen 12 15 16 6 * í 1 27 volt feltüntetve: más településről került a városba. A többség tehát körösinek minősülő lakos volt. Ez a tény is érzékelteti, hogy a migráció során távolról sem kizárólag a környező falvak lakói keltek útra, hanem a mezővárosok régi lakosainak egy része is aktív részvevője ennek a folyamatnak. A továbbiakban összesítésünk alapján azt állapíthatjuk még meg, hogy az ún. jövevények 10,3%-a távozott 1689-ben Kőrösről, míg a helyi lakosságnak 2,3%-a hagyta el lakóhelyét, egészében az adózók száma 3,5%-kal csökkent. Az év során történt növekedésre vonatkozóan e feljegyzés nem tartalmaz adatokat. Nem felesleges megjegyeznünk, hogy a nincstelenek 8,6%-a, a törpebirtokosok 2%-,a a kisbirtokosok 2,6% fogott vándorbotot. A középbirtokosok közül senki sem távozott, míg a gazdagok közül távozó egy család csak 1,3%-t jelentett. Ezek alapján megfogalmazhatjuk, miként Kecskeméten, Nagykőrösön is a nincstelenek bizonyultak a legmobilisabb társadalmi rétegnek. GAZDÁLKODÁS . Nagykőrös XVIII. század elejéig terjedő gazdasági és társadalmi fejlődéséről — miként erre már utaltunk — igen árnyalt és fő vonásaiban máig helytálló képet rajzolt a város kiváló monográfusa, Majlát Jolán. E megállapítást lényegében nem devalválják a hódoltság alatti területek fejlő-