Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

indulva Kőrös lakóinak teljes számát 3600 főre becsülte.

38 Az összeírás segítségével a felnőttek száma pontosan rögzíthető. A VI. táblázat adatai szerint a felnőtt lakosság 2378 főből állt. De ehhez még hozzá kell vennünk a kb. 164 cselédet is. (L. a XXVIII. táblázatot és annak elemzését.) Ezekkel együtt a lakosság felnőtt tagjainak száma : 2542 főre emelkedik. Kétségtelen, hogy a személyi adóztatás alá nem vont, így nyilvántartásba nem vett, kiskorúnak minősülő személyek számára már csak becslés útján tudunk következtetni, ez az eljárás pedig közel sem olyan megbízható mint a számlálás. Azonban nem járhatunk messze az igazságtól, ha ezek számát legalább akkorának vesszük mint a felnőttekét. így a Kőrösön 1689-ben kb. 5100-an lakhattak. A későbbiekben a város gazdaságának és társadalmának elemzése során természetesen csak az összeírásban rügzített felnőtteket vesszük figyelembe. Egészében mellőzzük, mert mellőzhetjük mind a cselédekre, mind a még felnőttnek nem minősülő személyekre vonatkozó becslés jellegű adatokat. Az egyes háztartásokban élők száma rendkívül nagy szóródást mutat. Az egy főből álló háztartások, amelyek feltétlenül töredékcsaládoknak minősülnek, a 774 adófizető közel ötödét alkotja. E viszonylag magas arányt midenekelőtt a hódoltság területén állandósult gyenge közbiztonsággal, és főként a felszabadító háborúnak a polgári lakosság soraiból is követelt jelentős véráldozattal lehet magyarázni. Ezen háztartásokban viszont a felnőtt lakosságnak csak 6,1%-a, az az elenyészően csekély része ólt. Még kisebb lehetne ez az arány, ha a teljes lakosságról, a még munkaképtelen gyerekekről is rendelkeznénk hasonló pontosságú adatokkal. A 2—4 munkaképes emberrel rendelkező, a legtermészetesebbnek mondható közösségek, amelyek az esetek döntő többségében mindkét szülőt magukba foglalják, alkotják a háztartások kétharmadát. Itt él a felnőtt lakosság 57,9%-a. A gyerekek beszámítása esetén ez az arány minden bizonnyal lényegesen nagyobb lenne, hisz valószínűleg ezek a családok rendelkezhetnek a fiatal generáció nagyobb hányadával. Viszonylag magas a %-os aránya a 7 vagy annál több felnőttet magába foglaló családi közösségnek, melyek az esetek többségében minden bizonnyal nagycsaládok lehettek. Igaz, szinte kivételnek számít a 10, illetve 14 felnőttet számláló háztartás, de az e típusba tartozók 8,5%-os számaránya feltétlenül figyelemre méltó, hisz minden 11—12. felnőtt ember ilyen aránytalanul felduzzadt családi keretek között élt. Nyilván nem véletlen, hogy ezen ,,mamutháztartások" 44%-a a legvagyonosabb rétegben található, amely az összes háztartásoknak csak 5,6%-t alkotta. A vagyon együtt tar38 MAJLÁT: i. m. 94.