Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

A táblázat adatai alapján a 774 adófizető közül az összeírás 329-et tüntet fel zsellérként, míg a többség 445 adókötelezett gazdának minősül. Célszerű százalékos arányukat is mellékelni. (L. a II. táblázatot) II. táblázat A ZSELLÉREK ÉS A GAZDÁK %-OS ARÁNYA AZ EGYES RÉTEGEKEN BELÜL Réteg Nincstelen Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag összesen zsellér 71,8 46,0 26,1 15,2 7,5 42,5 gazda 28,2 54,0 73,9 84,8 92,5 57,5 A fentiek is érzékeltetik, hogy a zsellér, illetve a gazda elnevezés mögött nem húzódik meg egyértelműen társadalmi különbség. Kétségtelen, hogy a zsellérek vagyona általában csekélyebb, mint a gazdáké, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a zsellérek 17.3%-a a lakosság egészéhez vizsonyítva jó, illetve igen jó anyagi viszonyok között volt, ugyanakkor 214 gazda, tehát a gazdák 48%-a ennél lényegesen rosszabb anyagi körülmények között élt. A zsellérrel rendelkezők 40%-a a nincstelenek és a törpebirtokosok, legszegényebbek közül kerültek ki, náluk, velük volt a zsellérek 39.2%-a. A zsellérek között 41% a nincstelen, 41.6% a törpebirtokos, 12.1% a kisbirtokos, 4.2% a középbirtokos és 0.9% a gazdag. A gazdák között csak 11.9% a nincstelen, 36.2% a törpebirtokos, 25.4% a kisbirtokos, 17.5% a középbirtokkal rendelkező és 9.0% a gazdag. Ugyancsak feltűnő, hogy a gazdagok közül igen nagy azok aránya (44%!), akik nem rendelkeznek zsellérrel. A két zsellérrel rendelkezők aránya pedig csak 18.6% és ennél több egyetlen gazdagnál sem lelhető fel. A fentiek tehát azt jelzik, hogy a zsellérekkel való rendelkezés, együttélés nem jelenthetett egyöntetű előnyt a jobbmódúak számára, mégha az alkalmi munka végeztetéséhez bizonyos munkaerőtartalékot képeztek is azok. A korábban vázolt vagyoni különbségek alapján feltétlenül egyértelműbb csoportosításra nyílik tehát lehetőség a város adófizetői között. (L. a III—• IV. táblázatot) Az adókivetés alapján történt csoportosítás Nagykőrösön vagyoni szempontból jelentős szélsőségeket magába foglaló társadalmat illusztrál. Ennek részletes elemzését célszerűbb lesz a gazdálkodás és a vagyoni szerkezet alaposabb megismerése után elvégezni. Az egyik legtöbbet vitatott terület a XVII. századi hódoltság vizsgálata során az itt élő lakosság lélekszámának alakulása, annak mozgása. E téren