Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A migráció Kecskeméten 1662—1711 között
kiterjedő felfektetésekbe. Nyomon követésük egyszerűen lehetetlen (ridegek, kufárok, cigányok, stb.). Figyelembe kell vennünk azt is, hogy hivatali év nem esett egybe a naptári évvel. Az egyes dátumok a naptári év nagyobb részét alkotó időtartamot jelzik. A szakirodalomban a hódoltság alatti migrációra történő utalások során mindenekelőtt a bevándorlásra figyeltek elsődlegesen, ami érthető is, hisz a mezővárosok életében ez a folyamat volt erősebb, nem ritkán meghatározó. Az elvándorlást részben a kényszerből történő menekülések logikus következményének, hazatérésnek minősítették, részben pedig a „természetes" fluktuációval azonosították, s így külön figyelemre kevésbé tartották méltónak. Kétségtelen, hogy a nagy veszedelmek elmúltával a visszavándorlás legtöbbször megfigyeDiető. Bár az sem érdektelen, milyen időköz után és milyen arányban ment végbe ez a folyamat, igazán jelentős kérdéseket az ún. természetes fluktuáció, az egyes települések közötti kapcsolat veti fel. Az első gond rögtön a szó értelmezése, annak pontos behatárolása. Részben mennyiségi oldalról kellene rögzítenünk azt a határt, amely még „természetesnek" minősül, hogy a rendkívülit, illetve a megszokottól való eltérést rögzíteni, megfigyelni és értelmezni lehessen. Külön gondot jelent a hódoltság kiegyensúlyozottnak egyáltalán nem mondható körülménye, amely e tekintetben is szükségszerűen eltérést mutat az ország szerencsésebb területeihez képest. Másrészt jó lenne tudni, hogy ugyanebben az időszakban a normálisabb körülmények között az egyes mezővárosok és a környező falvak, illetve távolabbi települések között a migráció milyen mértékű és milyen irányú volt. Ezekre a kérdésekre, sajnos, még senki sem kísérelt meg kielégítő választ adni. Ezért a városból történő távozások nyomon követése több szempontból is ajánlatos. Ennek révén tisztábban látjuk a migráció másik, természetes oldalát, és pontosabb képet alkothatunk arról, milyen arányú volt e folyamat a békésebb és a háborús években, milyen arányú a török uralom alatt, illetve a felszabadulás után. Nem kevésbé érdekes lehet a migráció vizsgálata során annak figyelemmel kísérése is, hova törtónt a Kecskemétről elköltözés, szökés, mely országrészekkel, településekkel voltak a városnak e tekintetben kapcsolatai, milyen vagyoni, társadalmi helyzetben levők vettek részt az elvándorlásban. Tekintettel arra, hogy e tájegység más települései még gyérebb forrásokkal rendelkeznek, mint Kecskemét, a rájuk vonatkozó itt fellelhető szórvány adatok is igen fontossá válhatnak (L. V. táblázat).
