Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A migráció Kecskeméten 1662—1711 között

csak azt bizonyítja, hogy ezen dunántúli tájegységgel a város évtizedeken át igen szoros kapcsolatban állott, hanem azt is, hogy a Baranyából menekülni kényszerülők tömegesen és tudatosan választották új hazájuknak a Duna—Tisza közét és ezen belül mindenekelőtt Kecskemétet. II. táblázat A VIDÉKIEK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT Helység Az érkezettek Helység Az érkezettek Helység száma Helység száma Abony 1 Mindszent 1 Aporka 1 Miskolc 1 Anyás 3 Nagyút 1 Beróny 1 Ocsa 1 Betyka 1 Pataj 4 Cegléd 3 Pécs 1 Csokona 1 Posga 1 Csongrád 2 Rimaszombat 2 Debrecen 1 Sass 2 Ebed 1 Solt 3 Fájsz 5 Sólymos 1 Fülöpszállás 3 Sükösd 1 Garamszeg 1 Szeged 14 Gyetva 1 Szentes 8 Gyöngyös 1 Szentgyörgy 1 Győr 2 Szentkirály 18 Halas 14 Szentlőrinc 8 Izsák 4 Szentmárton 1 Jenő 1 Szentmiklós 1 Káta 1 Vecsés 1 Kecske 1 Baranya 182 Kőrös 3 Drávamelléke 1 Ladány 1 Felföld 5 Lógrád 2 Mátyusföld 1 Makad 2 Tótország 6 Makó 3 Martonos 1 Vidéki ( ?) 1 Nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy a Felvidékről, ha nem is olyan tömegesen mint Baranyából, viszonylag nagy számban érkeztek. Valószínű, hogy ez a spontán migráció már a későbbi nagy telepítések előzménye volt, bár ezek a jövevények még nem szlovákok, hanem magyarok voltak. A széles körű szóródás, az igen jelentős távolságról történő tömeges beköltözés azt jelzi, hogy nem szabad a hódoltság alatt sem a migráció oka-