Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

Az arany veretek értékének ­Az aranyveretek éa a fontosabb pénznemek számszerű jelzése a fontosabb Ev értékének arányára utaló megszövegezések pénznemekben t;iLl. gar. tim. den. 1682 adot megh benne 3 aranyat pro 45 gar. _ 15 (234) arany 14; 15—15 garasban — 15 — — 1683 Nazartul pro 50 tall. = 21 arany (109) 2,38 ­— — 1687 A váci püspöknek fizetett árenda — — — 420 összege 112 arany. A „112 arany faciunt flr. 470, den. 40." (31) 1688 750 arany, mely teszen 3150 Ft — — — 420 (Szilády—Szilágyi: II. 163) 25 arany nempe hüng fl. 105 (uo. 164) — — — 420 1695 diseretioban ... 5 arany seu 15 tallér (52) — — — 540 1708 1 aranyat in tall. 2, polt. 50 (157) — — — 510 VI. táblázat AZ ARANY FORGALMI ÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA BUDÁN (a kecskeméti levéltári adatok alapján) Az aranyveretek értékének Ev Az arany veretek és a fontosabb pénznemek számszerű jelzése a fontosabb értékének arányára utaló megszövegezések pénznemekben tall. gar. tim. den. 1676 Budán 21 aranyat felváltva adtak felére flo. 6 den. 80 2,13 — — 1677 egy aranyért 14 nagy garast — 14 — — egy arany 28 timonban — — 28 — nyolc aranyat in flo. 6 — — — 600 tíz arany in timonos 300 — — 30 — egy aranyat flo. 6 — — — 600 10 arany ós 160 garas in flo. 120 — — — 560 1678 tíz aranyat in flo. 60 — — — 600 1681 15 garast egy arany számában — 15 — — 1682 1 aranyat 15 lepérben — — — 540 1686 15 aranyat megh fizetvén 15 garasával — 15 — —

Next

/
Oldalképek
Tartalom