Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben
megh fogásáért." 123 Rendkívüli szigorral járhattak el azokkal a cselédekkel szemben, akik gazdájukat elhagyták, konvenciós szerződésüket egyoldalúan felmondták: ,,Egy legény gazdáját el hagyván, fizetett tall. 3." Ez több hónapi fizetésével volt egyenlő. 124 A munkaadó és a munkavállaló közötti kapcsolatokat ezen században még a békésebben fejlődő országokban és országrészekben sem szabályozták átfogóan. Azonban a tulajdonosok közös érdekeinek védelmére különféle rendeleteket, határozatokat fogadtak el, tettek kötelezővé nemcsak a nemesi vármegyék, a királyi városok, hanem a hódoltság területén levő jelentősebb városok is. Ezen statútumok egy része mindenekelőtt azt a célt szolgálta, hogy a gazdák az esetleges károsodásokat magukról áthárítsák alkalmazottjaikra. A rendkívül alacsony munkabérek, a mostoha megélhetési körülmények érhetően kényszerítették a különféle pásztorokat arra, hogy akár a magántulajdon megsértésével is javítsanak megélhetési körülményeiken. A várostól távoleső pusztákon nyájukat legeltető juhászok számára nyilt talán legnagyobb lehetőség arra, hogy a szaporulat rovására élelmezésükön, anyagi helyzetükön javítsanak. A civis városok gazdái időről-időre gátat igyekeztek szabni a juhászok ezen próbálkozásainak, akár oly módon is, hogy a különféle természeti csapások következményeit is azokra hárítsák. Az elhullások, a közbiztonság hiánya miatt történő rablások minden bizonnyal nem egy esetben csökkentették a juhászok kialkudott konvenciójának Összegét. Bár csak közvetve érinti a juhászok bérének alakulását az alábbi statútum — megélhetési lehetőségeiket annál inkább —, ismételt teljes közlését indokolja, hogy e vidékről hasonló nem áll rendelkezésünkre. Gazdasági vonatkozásai mellett a tájegység közigazgatási—bírói gyakorlatára is figyelemre méltó adatokat rögzít. ,,Anno 1673. die 18. Januarii Minthogy az kecskeméti juhászoknak sok rendbeli szokásul vet rend ellen cselekedések, tolvajlások és mód nélkül való pecseniezésekkel való károsodások származik az juhos gazdáik ellen, mindezeknek el távoztatására ilyen rendek szabattatot az juhászoknak : Primo : Elsőbben is és mindenek előtt minthogy tehetsége szerént az juhos gazda ki küldi az éllést a juhásznak, s azonban pedighvalamelly nyavalyaiára képest ollykor el is esik az kezzeöl, igy, ha az juhász magának pecsnyét mettsz, az juhoss gazda szabadon megh vehesse az árát az juhászon. Secundo: Az juhász csak katonával ne okozzon, hanem az bőrt füllel, szarvval és pofáján való beleggel együtt adgya és küldgye számon haza; azonban 123 A. 1683. bírságolás. 124 Sz. k. 1684. 78.
