Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

A pozitív és negatív irányú kimozgások sok esetben itt letompultan, egymást semlegesítve jelentkeznek, s a legritkább esetben történik ettől eltérés. Az esetlegességek kiszűrése érdekében most is azt az eljárást követjük, hogy a legalacsonyabb konvenciók átlagát vesszük kiindulópontnak. A háziszolga, a lovász és a sajtnyomó bérének számtani közepe 1662-ben pontosan 2000 dénár volt. A jegyzőé ezen összegnek 2,7-, a csapiáré 2,5-, a szakácsnő fizetése 1,6-, a nyáj juhászé 1,8, míg a fejős juhászé 1,3-szerese volt. Az összehasonlításhoz a vizsgált időszakot lezáró esztendőt, a török kiűzésének idejét ez esetben nem tudjuk kiválasztani, mivel igen kevés adatunk maradt, sőt még az 1685-ös év adatai is hézagosak ehhez. így kénytelenek voltunk az 1682-es évre alapozni viszonyításunk alkalmával. Kiindulópontnak vett három legalacsonyabb konvenció értéke a húsz év alatt 1,3-szeresre emelkedett. Tehát a megnövekedett létbizonytalanságot, az emelkedő árakat csekély mórtékben követték esetükben a kialkudott, kifizetett bérek. Hasonlóan csekély, sőt még csekélyebb növekedést csupán a nyáj juhász konvenciójánál tapasztalhatunk, akinek bére csak 1,2-szerese az alapul vett összegnek, sőt nála a konvenció csökkenését kell konstatálnunk. Minimális a csaplár egész konvenciójának a növekedése is. Figyelemre méltó a fejős juhász bérének emelkedése, 2,2-szeres, míg a szakácsnőé ugrásszerűen nagy: 4,2-szeres. Ugyancsak erősen nőtt a legalacsonyabbhoz viszonyít va a jegyző bére is, akinél a szorzószám a 2,7 helyett 5 lett. Summázatként tehát azt fogalmazhatjuk meg, hogy a gazdasági nehézségek növekedése során, a létbizonytalanság idején az egyébként is fellelhető különbségek a konvenciók között tovább nőttek. Ez a növekedés viszont nem azt jelenti, hogy a jegyző és a szakácsnő anyagi és életkörülményei a jelzett arányban javultak volna. Sokkal inkább arra kell gondolnunk, hogy a cselédsorban levők, vagy azokhoz közelállók anyagi helyzete romlott fozottabban, megnehezítve az egyébként is elég keserves életkörülményeiket. A nem konvenciósok bére A nem konvenciós bérek hasonló szintű elemzésére azok esetlegessége miatt érthetően nem vállalkozhatunk. Mégis, bár a rendelkezésünkre álló adatok száma lényegesen kisebb, összefüggő adatsorokat szinte egyáltalán nem képeznek, egy-egy következtetés levonására alkalmasak lehetnek. A szerződésekben meghatározott munkák döntő többsége építkezéssel kapcsolatos. A fellelhető kevés eset csaknem mindegyikénél azt tapasztaljuk, hogy a munkát vállalók más városból, illetve más vidékről valók. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozók nagyobb hánya-