Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben
annak összegére van feljegyzésünk, de ez nem tér ki a természetbeni részre. 1677-ig egyenletes és jelentős emelkedést figyelhetünk meg, míg a 80-as évek elején, amikor az árak növekedése kezd meggyorsulni, nála a természetbeni juttatás mennyisége erősen lecsökken, ami számottevően mérsékli az egyébként jelentős készpénzben kapott fizetségének értékét is. A szakácsnők természetbeni juttatása, miként erre már korábban utaltunk is, kizárólag ruházati cikkekre korlátozódott. Mivel a város nem ragaszkodott merev normákhoz, a naturáliák és a készpénz összegének az aránya távolról sem volt állandó. 1667-ben ennek megfelelően a készpénzben kialkudott összeg több mint kétszeresére emelkedett míg a ruházkodási cikkek értéke csaknem negyedére csökkent. A későbbi másfél évtized alatt a pénzben történő kifizetés összege csaknem változatlan maradt, míg a ruházati cikkek formájában kapott érték rendkívül erős hullámzást mutat. Itt is hangsúlyoznunk kell, hogy nem az élelmiszereknél tapasztalható különleges árnövekedés játszott közre, de még csak nem is egy-egy iparcikk árának szeszélyes hullámzása okozta ezt. Magyarázatul a korábban már említett rátermettséget, illetve a civis társadalomben elfoglalt helyét emelhetjük ki. A háziszolga természetben történt juttatása bizonyos mérvű fáziseltolódással csaknem ugyanolyan hullámzást mutat mint a szakácsnőé. E változások oka azonban merőben más. A háziszolgánál, különösen a 80-as években a gabonanemü a meghatározó ezen fizetségrész értékének alakulásában. Megélhetési gondjainak csökkentése érdekében alkudhatta ki az élelmiszer mennyiségének növelését. Hogy mennyire fontossá vált a kisebb fizetségű alkalmazottaknál a természetben, mindenekelőtt a gabonában történő juttatás, bizonyítja ezt a lovászok, béresek konvenciója is. Itt is a gabonaárak megháromszorozódása okozza a naturáliák értékének ugrásszerű megemelkedését. A pénz romlása miatt, illetve a nyolcvanas években a forgalomban megjelenő újabb ós újabb idegen pénzek iránti bizalmatlanság okozhatta, hogy a nyáj juhász konvenciójában hosszú éveken át kizárólag naturália fordul elő. Még a kondásnál és az istrongahajtónál is fellelhető ezen gyakorlat, ha nem is ilyen kitartó formában. (L. a IX. táblázatot.) A sajtnyomó bérében is fokozottabb e téren a hullámzás, tendenciájában az előzőeket követi kisebb eltérésekkel. A konvenciók összetételének elemzése alapján megfogalmazhatjuk azt, hogy bár a naturáliák igen fontos részt, értékben nem egyszer nagyobb hányadot képviseltek, ennek ellenére a békés időszakban a készpénzkifizetés volt a meghatározó. Minden bizonnyal ennek köszönhető az is, hogy e téren az ingadozás kevésbé szeszélyes. A nyolcvanas évektől eltekintve azt tapasztaljuk, hogy egy-egy jelentősebb változás esetén, a kifizetések során a
