Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

KECSKEMÉT VÁROS ALKALMAZOTTAINAK PÉNZBEN KIFIZETETT ÉVI BÉRE )magyar forintban) Az alkalmazott megnevezése Az 1662-es,j ill. a legelső | előfordulás alkalmával a kp %-os aránya a konvencióban prédikátor iskolamester jegyző mészáros mészáros csaplár szakácsnő tyúkszedő pálinkafőző szolgáló háziszolga primárius béres lovász csikós nyájjunász fejős juhász sajtnyomó isztrongahajtó kanász 36,6 50,3 42,8 49,2 53,7 73,8 58,3 0 48,7 53,3 58,3 58,3 65,4 44,8 45,7 50,9 66,7 43,9 32 32 32 20 30,4 22,4 25 17 10 10 12 25 128 12 12 34 14 10 2,5 40 S4 10 23 A*-gal jelölt években csak természetben kapott fizetséget. év differenciát, mivel egyrészt az már túl mutatna a választott időkereten, másrészt, mivel az 1685-ös évből lényegesen több adat áll rendelkezésünkre. (L. a X. táblázatot.) A X. táblázat alapján a jegyző készpénzben kapott fizetségén belül viszonylag egyenletes és elég gyors növekedést tapasztalunk. A két- két és félszeres emelkedés a többi alkalmazottéhoz képest feltűnően nagy. Az 167l-es adatot kivételesnek kell tekintenünk. A 70-es évekre esett ugyanis a város és leghatalmasabb földesura, Kohári István között folyó küzdelem kezdete, amely a tanács korábbi csaknem teljes függetlenségének biztosítása érdekében, ül. annak erőteljes korlátozásáért folyt. Nyéki Gábor, a város egykori alkalmazottja a főúr oldalára állt, és tőle telhetően kiszolgáltatta a várost Kohárinak. Hálából a földesúr nótáriusként a városra erőltette, és rendkívüli fizetést biztosíttatott számára. 1672-ből nem maradt fenn adatunk, 73tól viszont a régi feltételek mellett alkalmazta már a város György deákot. A többi alkalmazott bérében nagyobb hullámzást és mérsékeltebb növe-