Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

helyi piacok keretei között tanulmányozzuk. Csak a fuvarozás tömegének' sűrűségének és költségének számszerű ismeretében tudjuk u. i. meghatározni a helyi piac zártsága és növekvő áruforgalma közötti ellentmondás intenzitását, melynek a helyi árindex alakulásában, bár nehezen mérhető, de fontos szerepet játszik."

106 A fentebb vázolt okok indokolttá teszik, hogy az adatokat kellően dokumentált fuvarokról is egy rövid statisztikai összesítőt készítsünk. A hiányosan, ill. nem egyértelműen dokumentált adatok ennek többszörösét teszik ki. (L. a VII. táblázatot.) A fuvarbérekkel kapcsolatos részletes elemzésbe nem bocsátkozhatunk, hisz ez tényleges feladatunktól elég messze vezetne. Kellő összehasonlítási alap nélkül megnyugtató megállapításokat aligha tehetnénk. E viszonylag kevés és esetleges adatsor esetében is gondolnunk kell arra, hogy a szállított anyag sokfélesége tovább nehezíti a megnyugtató általánosítást. A Lőrincről szállított mész, a Dunaföldvárról hozott bor, a Csongrádról vásárolt búzán át több áruféleség szerepel, melyeknek szállítása más és más nehézségekkel járt. Ennek köszönhető, hogy még a szomszédos Nagykőrösről történő szállítások díja is számottevő eltérést mutat. Nem rögzítették egyetlen esetben sem, hogy milyen igavonót alkalmaztak, ami ugyancsak befolyásolhatta a bért. Igen szorosan kapcsolódik előző gondolatkörünkhöz a személyszállítás. Azt a néhány feljegyzést, amely rendelkezésünkre áll, feltétlenül érdemes idézni, mivel nemcsak a XVII. századi, kényelmesnek ós biztonságosnak egyáltalán nem mondható utazás felettébb költséges voltát bizonyítja, hanem érzékelteti azt is, hogy a kellő vállalkozó kedvvel és bátorsággal rendelkező szállítók jelentős bevételhez juthattak ennek révén. „Kovács Istvánnak kocsit fogadván Nándor Fejérvártol fogvast, kocsi bért adtam tall. 10."

107 „Pál mestert, hogy Szombatban föl vitték, az szekeresnek adtunk 14 garast". „Varga Mihályt hogy Döbröczönböl le hoztak, fizettünk érte 4 garast, den. 14."

108 „Kis Geczit fogadván meg 4 tallérban Deák Árpád uramat Győrre vivén."

109 Nem Kecskeméthez kötődnek az alábbi szállítással kapcsolatos kifizetések, de kecskemétiek fizették ezeket a révpénzeket, melyek rögzítése e helyen nem indokolatlan. „Hogy Budára által költöztünk, magunktól és portékánktól a révésznek adtunk 3 öregh garast, quid facit den. 120. Ugyanak106 Л

т KISS István: Az ár- és bértörténet kérdése Magyarországon 1550—1650 között. Történelmi Szemle 1963. 2. sz. 164. 107 Főbírói számadások, töredékek, 1667. 12. 108 G. n. 1683. 109 Bírság, 1685. 14. •