Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

indokoltnak találjuk itt idézését. Részben azért mert hasonlót korábbi évekből egyáltalán nem leltünk, részben pedig azért, mert a XVII. században egyedül álló adat, amely a kecskeméti kecsketenyésztésre utal. E korból fennmaradt írott emlékeink között e háziállat tenyésztésére semmi más adatot nem találtunk. Ez nyílván nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a legszegényebb emberek nem tenyésztették ezt a nagyon igénytelen, és igen hasznos állatot, azt viszont érzékelteti, hogy tömegesen nem tartották. Nem felesleges annak ismételt említése sem, hog}^ a város a katonai sarcolások, a másfél évtizedes kíméletlen adóztatás hatására rendkívül elszegényedett. A vadszámmal nem rendelkezők ötször annyian voltak a városban, mint 1662-ben, és az egy adófizetőre jutó sajátos adóalap az 1662-es harmadát sem érte el. E katasztrofálisnak joggal mondható gazdasági romlás úgy látszik még a várost is arra kényszerítette, hogy korábbi gazdálkodásán módosítson. 1698: „Reznek 5 holnapig való kecske pásztorságáért fizettem tall. 10, den 2, conventioja volt egy holnapra 2 tall. Item más János nevü kecske pásztornak hat hétig való szolgalattyaért minden hétre fel tal. leven conventioja, 3 tall."

50 A nem konvenciósok bére (kézművesek munkadíja) Szerződésben meghatározott munkák A konvenciós szerződéseken túl csekély számban maradtak fenn olyan munkaszerződések, egyezségek, amelyek egy-egy meghatározott nagyobb arányú munka elvégzésének feltételeit rögzítik. Ezen egyezségek csaknem mindegyike építkezéssel kapcsolatos. Természetesen ilyen egyezségnek fogtuk fel a formailag kevésbé igényes megfogalmazásokat is, ha azok tartalmukat tekintve ennek megfeleltek : rögzítették a konkrét feladatot és az elvégzendő munka díjazását. Az első idézett adatunk is hasonló jellegű. 1678. augusztus 18. „Rimaszombati Kőműves Páll mester a mely penzet itt hadta az Sz. Egyház és torony építésének, azaz munkájának bérit. Megh hagyta, hogy Rimaszombati Bornemissza fiának kezében adgyuk, vagy Kos Istvánnak, vagy pedigh Kaza János vejének, István deáknak. Mely pénznek száma tall. 39. Item poltura pénz flo 15,5. Item a szolgája pénze Danié flo 18. Fő bíró Deák Páll uramnál vagyon a pénz."

55 50 A jelzett évek adókönyvei. 51 Sz. k. 1674. 85. A jelzett évben a város közepén levő egykori ferences rendi templom az udvarán fából felépített református templommal együtt leégett. Minden bizonnyal az ennek során keletkezett károkat hozatták helyre a kőtemplomon, s ezen kiadások egy részét rögzítette a fenti bejegyzés.