Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
Az aranyveretek értékének Év Az arany veretek és a fontosabb pénznemek számszerű jelzése a fontosabb Év értékének arányára utaló megszövegezések pénznemekben tall. gar. tim. den. egy arany tall, és 40 den. — adó 2,14 _ _ 274 arany 15 garasával — 15 — — 5 arany = 31 forint — adó — — — 620 egy arany 604 den. — adó — — — 604 1684 egy arany 6 Ft — adó — — — 600 5 arany 30 Ft — adó — — — 600 Koháriaknak 274 arany garas pénzül 15 gr. volt — 15 — — 103 arany tallérul 221 tall. abs. 2 grassis 2,14 — — — arany in tall. 2 — adó 2 — — — egy arany 15 garasban — sz. k. — 15 — — 75 arany teszen 160 tall, ós 5 garas — a főbíró elszámolása sz. k. 2,14 — — — 50 arany tallérul 107 tall. 2,14 — — — 1685 egy arany és 6 garas = 3 tall. — adó 2,14 — — — kettős arany 12 forint — adó — — — 600 hat arany = 10 tall, ós 8 forint — adó 2,14 — — — 21 arany = 45 tallér -— adás—vétel 82 2,14 — — — 1686 egy arany 4 forint és 20 den. — adó — — — 420 egy arany = 2 tall. -— adó 2 — — — 7 arany 14 tallér — adó 2 — — — aranyat in fl. 3 den. 50 53 (német adókönyv) — — — 410 500 rénes forintra 125 aranyat (német adókönyv) — — — 480 Győrből hoztak 1000 aranyat = 2000 tall. — német adó 2 — — — 3 aranyra adtam 6 garast — — német adókönyv 2,28 — — — 19 arany = tall. 47, garas 3 54 sz. k. 450 52. R. Б. g. n. 1685. 53. Rénes forintban számolva! E számítási pénz 120 dénárt jelentett. 54. 1686-tól, ha külön nem jelzik, talléron mindig számítási tallért értenek, melynek értéke 180 dénár volt.
