Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

A prédikátor fizetésére vonatkozóan a tárgyalt negyedszázadon belül nem maradtak fenn feljegyzések. Itt mégis célszerű a XVII. századból ren­delkezésre álló két konvenciós megállapodást ismertetni, és azokat elemzé­sünkbe bevonni. Egyrészt mert így a kép teljesebb lesz, másrészt — külö­nösen a második — a török kiűzését követő évben keletkezett, így az előző évtizedek gyakorlatát is dokumentálhatja. A korábbi feljegyzés közlése pedig azért indokolt, mert a szerződés formájának korai kialakulásán túl­menően a tartalmi elemek állandó és változó részeit is demonstrálja, érzé­kelteti. ,,A prédikátor fizetése. 1600. Pinkösdben Prédikátor uramat Búzás Mi­hált Fogatta meg Biró Uram Varga Ferenc : (...) Szegődése ez : kész pénz fr. 70, 2 verő Ártány, száz fü kapiszta, 12 fertály buza, 2 f. köles. Az mes­törnek ételének viseli gondját ü kegyelme ezön szegötségre." 34 A másik szerződés 1687. augusztus 2-án kelt. „Tiszteletes Lenti Uramnak az melyekkel tartozunk ... 1. 100 fo(rint), 2. 27 fertály búza, 3. 200 font hús, 4. 2 sertés, 5. 100 pint bor, 6. 1 karika fa bor, 7. 50 font faggyú, 8. 8 pint vaj, 9. 2 só, 10. tartozik biró uram 100 fü káposztával a varos hazatul." 35 A két szerződés alapján a legszembetűnőbb változás az, hogy az első esetben a prédikátort a város szerződtette, illetve díjazta, míg a második esetben a református egyház vállalta az anyagiakat a minimális kiadást jelentő 100 fő káposzta kivételével. A XVII. század végére a kilenc évtizeddel korábbihoz viszonyítva bő­vült a naturáliák köre. Ennek pontos változásait Kecskemét forrásaiban nyomon követni nem tudjuk. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a hódoltság utolsó negyedszázadában fő vonásokban ez utóbbi szolgáltatás ismétlődött meg évről-évre. Az iskolamester, tanító fizetésének feljegyzésével kapcsolatosan csaknem ugyanazt ismételhetnénk, amit a prédikátor díjazásáról mondtunk. Kivétel csak az, hogy Hornyik János révén nemcsak 1600-ból, hanem 1599­ből, 1601-ből és 1602-ből is van rávonatkozó adatunk. Az 1599-es szerződés szövege az alábbi: „Az Mestör György Deákot fo­gattuk meg varasul sz. Dömötör nap után való csütörtökön fr. 32, 3 f(er­tály) buza és egy verő Ártány, maga viseli asztalának ételének gongyát". A következő három feljegyzés fél-fél évre vonatkozott. Lényegi eltérést a fenti formulától és tartalomtól nem mutat. Az 1602-es megegyezésben az azonos készpénz fizetés mellett 6 fertály buza, 1 fertály köles és fél fertály 34 HORNYIK: i. m. II. 73. 35 RE g. n. 1687.

Next

/
Oldalképek
Tartalom