Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

negyedét-harmadát érintik, e jelentős tömeg életkörülményeire engednek következtetni. Sajnos még kevesebb támpontot találunk a fizetésből élők számára vo­natkozóan. Ezek viszont elenyészően kis csoportot alkottak a cselédekhez és napszámosokhoz mérten. A BÉREK LEÍRÁSA A konvenciósok bérének alakulása A különféle munkavállalók csoportosítása jelentős számuk miatt fel­tétlenül szükséges. Azonban a normák meghatározása, melyek alapján a csoportosítást elvégezhetjük, távolról sem könnyű. A korabeli gyakorlatot nem lehet maradéktalanul követni, egyrészt mert nem volt mindenre ki­terjedő és átgondolt rendszer, másrészt a jelen tudományos igények ért­hetően eltérnek az egykori szemlélettől és gyakorlattól. Ugyanakkor a korabeli nyilvántartások, ítéletalkotások teljes mellőzése sem lenne sze­rencsés, hisz annak megkerülése torzításokat eredményezne. Ezért olyan megoldást kell keresnünk, amelyik az egykori társadalmi értékrendet is szem előtt tartja, a jogi-formai tényezőkre tekintettel van, de nem kerül ellentétbe a marxista értékrenddel és terminológiával sem. Forrásaink révén legegyértelműbben azon munkavállalók bérének ala­kulását tudjuk leginkább követni, amelyek kötelességeit, illetve az ennek fejében megállapított konvenciót, vagy bért szerződéses formában rögzí­tették. Sajnos, részben a korabeli gyakorlat, részben a források pusztulása miatt csak mindenekelőtt a város és az egyes intézmények alkalmazottaival kö­tött szerződések egy része maradt ránk. E szerződések vagy konvenciós levelek a XVI—XVII. század során kialakult formulák, amelyek a feladat, a munkaterület tömör meghatározásán túl a bérfeltételeket is tartalmazzák. E kétoldalú szerződéseket egyrészt a kialakult gyakorlat, másrészt az elő­zetes szóbeli megegyezés formálta. A konvenciós levél a fentieken túl rend­szerint tartalmazta a munkavállaló nevét, egy-egy megkülönböztetett tu­lajdonságát is. Ezen konvenciós levelek formulái a hódoltság területén is viszonylag korán elterjedhettek. A legkorábbiak a XVI. század végéről ma­radtak fenn, melyeket Hornyik alapján alább idézni is fogunk, formájuk­ban lényegében nem változtak az egész XVII. század során. Érdemes fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom