Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
tisztségviselők elszámolásában a dukátok száma és aránya a török kiűzését követő másfél évtizedben számottevően megnőtt. Ehhez hozzájárulhatott az arany átmeneti disagiója is. A felsorolt kifizetéseken túl arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy békés körülmények között is évről-évre igen jelentős összegű arany hagyhatta el a várost. Gazdasági életének egyoldalúsága, illetve fejletlensége miatt az iparosok és kereskedők áruikért tetemes mennyiségű aranyat vihettek magukkal. A bevásárlásokkal kapcsolatosan korábban idézett adatok is feljogosítanak annak feltételezésére, hogy nemcsak a város, hanem a cívisek is gyakran fizettek arannyal az értékesebb és olykor-olykor luxus számba menő iparcikkekért. Nyílván ennek is köszönhető volt, hogy igen nagy távolságból is felkeresték a kereskedők az alföldi civis városokat. Az arany forgalmának figyelemmel kísérése alapján nem árt rögzítenünk azt a tényt, hogy a sarcolásokat, a különféle kifizetéseket és a kereskedelem átemelő szerepét nem tudta ellensúlyozni az alföldi városok szarvasmarhaexportja. Mitöbb, éppen a háborús évek apasztották minimálisra mind az árut, mind a szállítási lehetőséget. Ennek volt aztán köszönhető, hogy a török kiűzését követő újjáéledő feudális törekvésekkel szemben mind a civis városok, mind a jász-kunok fokozott mértékben ki voltak szolgáltatva. Ugyancsak e gazdasági kimerüléssel magyarázhatjuk azt, hogy a szabadságharcot követő békésebb évtizedek sem eredményezhettek e vidéken jelentősebb gazdasági fellendülést. Más városok, más vidékek pénzügyi gyakorlatával való összehasonlítás biztosítaná igazán azt, hogy e város pénzforgalmának sajátosságait még plasztikusabbá tegyük, az eddiginél még pontosabb következtetéseket tudjunk levonni. Hasonló jellegű feldolgozások hiányában, sajnos, erre jelenleg még nem vállalkozhatunk. A legtöbb, amit megtehettünk az, hogy a hódoltsági városok forrásait a teljesség igénye nélkül, inkább csak illusztráció és kiegészítés erejéig figyelembe vettükAz arany forgalmának vizsgálata mellett nem kevésbé tanulságos számunkra értékének változását nyomon követni. A hódoltság idején Kecskemét sajátos gazdasági és politikai viszonyai, a szabadságharc alatt pedig a szinte állandósult fronthelyzete, külkereskedelmi kapcsolatai indokolják, hogy pénzügyeit, annak fejlődését behatóbban tanulmányozzuk. 1686-ig elég élesen elkülönülnek egymástól a helyi, a budai és a királyi területeken meghonosodott értékviszonyok. Éppen ezért célszerű ezeket az adatokat különválasztani. Az áttekinthetőség és a hellyel való takarékosság érdekében el kellett tekintenünk az egyes adatok pontos lelőhelyének rögzítésétől.
