Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790

nek., mivel a török ellenes háborúk lezárása után kb két évtizedes békés időszak vette kezdetét, s így az árak alakulását a háborús konjunktúra nem zavarta. 1740-től pedig azt kísérelhetjük figyelemmel, milyen hatással voltak a hosszú háborúk a gabonaárak emelkedésére. Az áttekinthetőség kedvéért a vékában megadott árakat véve figyelembe az árpánál az 1720-as 31 dénárt, a búzánál az 53 dénárt tekintettük száznak, és a következő évek árainak alakulását ehhez viszonyítottuk. A zab esetében sajnos csak 1726-tól rendelkezünk többé-kevésbé folyamatos adatsorral, így az 1726-os 33 dénáros árat tekintettük kiindulópontnak. Bár a rizst nem helyben termesztették, és csak ötévenként gyűjtöttünk rá vonatkozó adatokat, tájékozódás végett ennek áralakulását is rögzítettük. A szemléletesség érdekében az I. táblázaton fellelhető adatokat grafikonra is kivetítettük. Ily módon az írásban megfogalmazottak könnyebben ellenőrizhetők. Az első megfigyelésünk az lehet, hogy a békés időszakban az egyes gabonafélék árát az időjárási tényezők és a folyamatosnak mondható kereslet nagyjából azonos módon érintette, az egyes gabonaárak alakulása csaknem szinkronban van. A zab áránál jelentkező különbség a fél évtizeddel későbbi kiindulópontból adódhat. Egyébként csaknem pontosan jelentkezik minden számottevő kilengés a zab árának alakulásában is. Ugyancsak feltűnő, hogy kb. tízéves periódusok jelentkeznek a kisebb hullámzások mellett. Az 1718-as háborús konjunktúrát fokozatos árcsökkenés követte, amelynek következtében 1723—24-ben a legalacsonyabb árak alakultak ki. 1727—28-ban ismét magasabbra emelkedtek az árak, majd a következő évek során megközelítették a korábbi mélypontot, és még a háború kirobbanása előtt, 1736—37-ben igen magasra szöktek, ahonnan a háború hatására még tovább emelkedtek. Ez a hullámzás-szerű ármozgás minden bizonnyal elsődlegesen a természeti tényezők hatására alakult így. A háború alatti ármozgás egyik legfeltűnőbb vonása az, hogy a kunjunktúra a búza árának alakulására hatott legérzékenyebben. Itt jelentkeztek a legnagyobb kilengések, és ennek a terménynek az ára csökkent legkésőbb, és ráadásul a többinél valamivel kisebb mértékben is. Az árak elemzése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a bor árának alakulására. Ez az áru a vizsgált időszakban a mainál fontosabb helyet kapott mind a napi fogyasztásban, mind a helyi és távolsági kereskedelemben, mint napjainkban. Ezért a bortermelés és főként annak értékesítése igen fontos jövedelmi forrás volt. Van igazság abban, hogy a bortermelők között kevés a szegény, de a valóság mégis az, hogy legalábbis a feudális viszonyok között az árusítók haszna volt igazán jelentős. Ezért is ragaszkodtak a földesurak oly makacsul a borkimérés monopóliumához. Ezt az elő12 Bács-Kiskun megyei Levéltár kiadványai IX. 177